Egy kínos irodalomóra; szavalt monológok és dialógusok efemer keverékét adta a Szegedi Focus Műhely középiskolásoknak készített, a beavató színház hagyományához csak szándékában kapcsolódó Antigoné-előadása. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
A Hajnóczy-életmű megítélésének kezdettől központi témája a szerző alkoholizmusa és a társadalom peremén, magányos „ködlovagként” leélt élete. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Történelem vagy csak történetek összessége? Összeköti-e valamilyen telosz a prágai, párizsi, berlini és amerikai eseményeket? Forradalom vagy csak civil közösségek vágya a hatalomból, jogokból való részesülésre? GERE ZSOLT ÍRÁSA.
„Nagyon szép kiállítás. Angol vendégeinket hoztuk ide. Hiányoltuk az angol szöveget a kiállított tárgyak alatt.” In.: „…és látta Isten, hogy jó”. Válogatás öt évszázad bibliai témájú műkincseiből. Vendégkönyv. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2008. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Kilenc előadó, kétszer másfél óra felolvasás: a Kiš-esszé című szimpózium – a közönség és az életmű teherbírását próbára téve, konferencia és előadóest határán egyensúlyozva – a multikulturalizmus és a nacionalizmus tragikomikus közegében fogant Danilo Kiš-életmű felidézésére vállalkozott. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
A Dömötör-torony és az alsóvárosi Havi Boldogasszony templom mellé egy harmadik középkori építészeti örökség is kerülhet a régészeti feltárás után Szegeden: a talán Szent Erzsébetről elnevezett gótikus vártemplom. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Nehéznek tűnik elszakadni a jövőtől Pécsett: az Örökség Fesztivál programjainak hivatalos beharangozói leggyakrabban már 2010-re, a bővítési szándékra, a fokozatos fejlesztésre és a jelenleginél jobb lebonyolításra helyezik a hangsúlyt. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Szerény, az előző éveket részben ismétlő programokkal készült idén a Kulturális Örökség Napjaira Pécs városa: vagy nagyon beválhatott a kínálat, vagy egyszerűen csak megállt az idő a korábbi gyakorlat fölött. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
„Költő vagyok, költőként kell végigrohannom az életuton!” – a Petőfi számára megvalósítandó életprogram fikciók és adatok előtte ismeretlen mértékű összefonódását teremtette meg a magyar irodalom történetében. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. 2. rész.
Az irodalmi, politikai életben és a kultúra szinte összes regiszterében jelenlévő, a szabadság és függetlenség nemzeti szimbólumait hordozó Petőfiről megjelent írások, legendák mára inkább eltakarják, mint megmutatnák a szerzőt. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. 1. rész.
Vasadi Péter Rilke Hetedik elégiájából választotta kötetének mottóját, s ha az olvasó a mottót követve a kontextusoknak is hajlandó utána keresni, egy belső magánbeszéd hangsúlyai válnak számára egyre erősebbé és határozottabbá. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
A talált kézirat motívumát használja Szomory a bevezetőben, hogy átfogó képet kapjunk Komjáthy György (a címszereplő Gyuri) életének érzelmi alapállásáról, s annak a meghatározó szerelemnek a következményeiről, amit a tizenöt éves kamaszfiú egy szamosligeti nyaralás során átélt. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Tovább terebélyesedett a magyar nép csenevésznek eddig sem mondható családfája – rokonainkként üdvözölhetjük ezentúl a Kazak Köztársaságban élő madjar-kipcsakokat is, akiknek őseivel a szerző szerint maga Julianus barát is találkozhatott. GERE ZSOLT KRTIKÁJA.
Indulatos és támadó elutasítás, hogy megint egy új kötet verebekkel, lovakkal, másrészről pedig a szöveget mindenáron a szépirodalmi korpusz felé terelő, nyitott művé olvasás. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
Táncos mítoszátdolgozás, törzsfejlődést imitáló tréning, keleti bölcsességekkel tűzdelt performance: a Thealter első napjának könnyen feledhető színházi kínálata. GERE ZSOLT ÍRÁSA.