Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
babszinhaz krabat kicsi revizor
magveto krasznahorkai 20240117

ÚJRAHANGOLÓDÓ SZEGEDI KÖZMŰVELŐDÉS

X. Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem, Szeged
2008. júl. 14.
Az évforduló tapasztalatait és az ismeretterjesztés feladatát megőrző, de egyben szemléletváltó programot is ígért a X. Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem: az előadások mellett a gyakorlati tapasztalatok cseréje és bővítése is a célok között szerepelt. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
A nyári egyetem hallgatósága
A nyári egyetem hallgatósága

Aki csak hall vagy olvas róla, annak bizonyára fárasztó közhely a közművelődés nehéz helyzete, az intézmények, szervezetek működéshez szükséges anyagi hátterének csökkenése, illetve – ráadásként – ezzel párhuzamosan a befogadói réteg szűkülése, a kultúra alárendelődő helyzete a szórakoztatóiparhoz képest. Alighanem tartalmi megújulásra is szükség van ezen a téren, hiszen a hagyományos, népművelésben gyökerező területek egyre kisebb közönséget tudnak megmozgatni, egyre kevésbé képesek áthidalni a generációváltás(ok)ból is következő, mondhatni törvényszerű szakadásokat. Lényegében minden, a területen működő szervezetnek és hozzá kapcsolódó rendezvénynek szembesülnie kell ezzel az akut problémával.

Anger Ferenc rendező, dramaturg
Anger Ferenc rendező, dramaturg

A nyári egyetem főszervezője, Székely Anna, a Csongrád Megyei Közművelődési-, Pedagógiai és Sportintézmény egységvezetője újszerű látásmódra, elmélet és gyakorlat összekapcsolására helyezte a hangsúlyt ajánlójában, s ez világosan látszott is a három nap tematikájából. Vers- és prózamondás, ahhoz kapcsolódó versenyek, amatőr és hivatásos színjátszás, a táncház- és néptánc-mozgalom új útjainak tárgyalása (Tóth Erzsébet, Anger Ferenc, Sebő Ferenc) jelentette az első nap kínálatát – mindegyik olyan, komoly hagyományokkal rendelkező terepre vezet, ahol a közművelődés feladata az amatőr és a hivatásos munka, illetve a szabadidős lehetőségek, határsávok őrzése és összekapcsolása. A felkért előadók pedig – ahogyan azt a tájékoztató, jegyzetelésre is alkalmas, ízléses kiadvány életrajzai mutatták – szakterületüknek nemcsak rangos, hanem egyben hiteles képviselői is.

Jankovics Marcell
Jankovics Marcell

Úgy tűnik, hogy a szervezéssel és a jelentkezőkkel nincs is semmi gond: időben eljutottak az információk a még fogékony, iskolai tanulmányukat, pedagógusi munkájukat épp befejező, nyaralásukat még meg nem kezdő célcsoportokhoz. A hallgatók-résztvevők között voltak az előadásokat csemegézésre vagy éppen egy-egy könyvdedikáció megszerzésére (ezen a téren Jankovics Marcell jelkép- és szimbólumelemző könyvei álltak az élen) használók, de az ismereteket a munkájukban, iskolai szakkörökben, művelődési házak programjában majdan felhasználók is. Ugyancsak számottevő volt a néprajz, népzene után érdeklődő, hálás és lelkes közönséget jelentő nyugdíjas korosztály is.

Nemcsak hasznos és termékeny ötlet, hanem a nyári egyetemeket veszélyeztető, száraz konferencia-jelleget is oldotta a második napon a városnézéssel összekapcsolt aradi és kisiratosi kirándulás, a festőtábor és a tájház működésének a megismerése (Almási Béla előadása) vagy a szokásos módon borkóstolóval is járó látogatás a ménesi borvidékre.

Látogatás Kisiratoson. Fotók: Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem
Látogatás Kisiratoson. Fotók: Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem

A megmaradó szellemi és fizikai energiákat a harmadik, záró napra a reneszánsz képzőművészet (Fekete Márta), a giccs (Jankovics Marcell), a Mátyás-évfordulóhoz kötődve pedig a reneszánsz és a népművészet (Juhász Antal) témáihoz lehetett tartalékolni. Ebéd után a kissé megfogyatkozott közönség hallhatott még a magyar fotózás kezdeteiről (Kincses Károly) vagy a hang, az éneklés és a népdal gyógyító erejéről (Lovász Irén).

Az előadók többségében jól és lelkesen alkalmazkodtak a felkéréshez, a közönség összetételéhez és elvárásaihoz, érthetően és jegyzetelhetően, a téma jellegétől függően olykor kivetítőn is követhető anyaggal készültek előadásukra. Természetesen volt lehetőség egy-egy anekdota közbeszúrására is, például a rabnők készítette bujavászon eredetéről, Petőfi arcképének sorsáról, a digitális kép manipulálhatóságáról vagy épp az anyaság és az énekhang összefüggéseiről.

Némi hiányérzetet keltett viszont, hogy az előadások után egyáltalán nem vagy csak minimális lehetőség nyílt a kérdezésre, hozzászólásra: ez nyilván főleg a sűrű programon, de az előadók kapcsolatteremtő képességén-szándékán, időbeosztásán is múlott.

Záróbeszédében Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés kulturális és külügyekért felelős alelnöke optimistán, de a közművelődés jelenlegi helyzetének tudatában mégis csodaként értékelte a rendezvényt: egyrészt, hogy a háromnapos nyári egyetemen milyen nagy számban vettek részt a meghívottak és érdeklődők, másrészt pedig, hogy a globalizáció kihívásai ellenére a magyar és a határon túli magyar kultúra értéke láthatóan belső igény és érték napjainkban is sokak számára.

Kicsit más szemmel nézni a világra, kicsit más lélekkel, akarattal, tudással folytatni a munkát: lényegében ennyi, amit ez a három nap rövidtávú célként megfogalmazhatott és adni is tudott.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek