Szomjas György egyszer vetített Dumafilmjének bemutatója után az összes alkotó fölment a színpadra, kivéve a három szereplőt, akik közül kettő ugyan jelen volt a vetítésen, de mivel a harmadik távol maradt, ők sem hajoltak meg a közönség előtt. Érdekes utóirat került a film mögé. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Szerzői film A halálba táncoltatott leány – Hules Endre írta, játszta, rendezte és részben producerelte; a történet is alighanem saját életanyag. Pedig lehetne táncfilm is, és akkor mind jobban járnánk. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Az új direkcióval első évadját kezdő Pesti Magyar Színház tempós startot vett: a Sweet Charity igencsak próbára teszi a társulatot. És ez jó, akkor is, ha nem mindenben veszik sikerrel. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A hetvenes évek közepén készült Ettore Scola Csúfak, piszkosak és gonoszak című filmje – Karin Beiernek, a kölni Schauspielhaus igazgató-rendezőjének viszont 2010-ben jutott eszébe egy s más az egykori komédiáról és a mai viszonyokról. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Az úgynevezett „új tárgyiasság” egyik markáns írójának műve a weimari köztársaság dekadáló atmoszféráját jeleníti meg. Mindez azonban csöppet sem érdekelte Luk Percevalt, amikor a Münchner Kammerspielében megrendezte Hans Fallada Mi lesz veled, emberke? című művét. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Kész regény a Kennedy-klán élete – de ettől még semmi keresnivalója sem regényben (noha számos könyv született róla), sem színpadon. Luk Perceval kell ahhoz, és a hamburgi Thalia Theater színészgárdája, hogy színházi tartalmat kapjon a közhely: sic transit… CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A film közepe táján előkerül egy pisztoly. Persze, hogy el fog sülni. Nagyjából öt perc alatt kitaláljuk, kit ér majd a halálos golyó. De azért még üldögélünk sokat, mire vége. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Ha Mozart Varázsfuvoláját operaházi közreműködéssel a Vígszínházban adják, fölteszem, odanyomulhat tollával a színikritikus, aki amúgy távol tartja magát (írásban) az opera-bemutatóktól. Pedig A varázsfuvola a legkedvencebb kedvence – kinek nem? CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A rögvalóságból vétettek a figurák, a sztori, de még az ételreceptek is – a „ha nem lenne, ki kéne találni” tipikus esete. Ez persze nem garancia semmire, a sikerre a legkevésbé. Kicsontozni egy kacsát – nagy dolog, igazán. De Meryl Streepnek lenni – még nagyobb. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Lehetne hosszan meditálni azon, vajon miért Ararát, sőt Új-Ararát; Noé és a maroknyi megmaradtak és így tovább… A lényeg nem több, mint hogy elindult egy új sorozat az Új Színházban: az Új-Ararát Estek. Első darabja: KAF 50. CSÁKI JUDIT BESZÁMOLÓJA.
Csak rengeteg ember tud ekkora csöndet csinálni: a csordultig teli csarnokban mindössze a mély, hátborzongató-simogató férfihang karcolja a levegőt, Jézus a vízen jár, ez már a Suzanne. Leonard Cohen adott koncertet nekünk. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Itt van, mindjárt a könyv borítóján az a bizonyos Ady-kép, amely ott lógott az osztályterem falán az általánosban. De most már legalább tudom, hogy Székely Aladár készítette, 1908-ban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Lehár Ferencről a magamfajta átlagember annyit tud, hogy az operett nagy alakja, ám ha műveit kéne sorolni, háromnál elakadnék. Igaz, köztük lenne a Cigányszerelem is, amelyet most, a szegedi Dóm téren láttam először. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
És megint bedugja hosszú nyakát a gólya, még hosszabb csőrében megint pólya csüng. Épp ideje, az előző gyermek megint csúnya véget ért. Anyusunk és Apusunk lankadatlan derűvel néz az újabb megpróbáltatás elé. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Én nem tudom, hogy tíz televíziós film egy évben sok vagy kevés: ennyi volt versenyben a szemlén. Olykor soknak éreztem. De volt, hogy kevésnek. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA.