Feketeruhás – TEK-es? – alakok ellenőriznek bennünket a Thália bejáratánál, a táska is átutazik a futószalagon, de a kis bicskám észrevétlen marad benne. Lear király birodalmában diktatúra lenne? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Arról kérdeztük az igazgatót, hogy milyen stratégiai és konkrét elképzelései, ötletei vannak a Művészetek Palotája kiemelt művészeti státuszának megőrzésére. Az intézmény körüli ügyekről több írás is megjelent a közelmúltban, tudjuk azt is, hogy a kormányzat nem tekinti fontosnak a magaskultúrát, vagyis a helyzet bonyolult. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
A kétszereplős darabok sikerének záloga a két szereplő, vagyis a két színész. Szükséges feltétel, de nem elégséges: egy-két dolognak még össze kell jönni. A Rózsavölgyi Szalon legutóbbi bemutatójában – A pasi a szomszéd sír mellől – összejött. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Pörög a Hungarian Showcase, a százhúsz regisztrált külföldi vendég – szakújságírók, fesztiválszervezők, rendezők, producerek – szorgalmasan nézik a kiválasztott előadásokat, és még szorgalmasabban kérdezgetik az őket kísérő szervezőket, kritikusokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Kedves színész barátaim, kezdhetném így, mert vannak köztetek barátaim is, és mert a szó ezúttal tágabb értelemben használatos: kollégáim a színházban, színházcsinálók és játszók, a Nemzetiben és másutt. Ezt a levelet normális körülmények közt nem írnám meg. A körülmények nem normálisak. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A gesztus – fontos dolog az emberi érintkezésben; a politikában is, a diplomáciában is. Fontosak a körülményei is: ki teszi, kinek, hogyan és miért. A gesztus a kultúra része, a kulturált viselkedés egyik eleme. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Garaczi László EMKE – Volt egyszer egy kávéház című darabját NEM írta meg, és ilyenformán tökéletesen működött együtt Bagó Bertalannal, aki NEM rendezte meg az előadást. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Lehet játszani a számokkal, lehet buherálni is őket, ha azt akarjuk látni, de főleg láttatni, hogy dől a nép a színházba – ettől még az marad a makacs igazság, hogy az irdatlan méretű szegedi szabadtéri színpadán csak a Mágnás Miska hozta a nézőket, és az sem könnyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Ezek az írókkal készült interjú-könyvek csalóka alkotások: a beszélgetés látszatát keltik, ám többnyire tüchtigen megírt önéletrajzi kötetek. Mondhatni: elkerülhetetlenül ilyenek, hiszen az író megírja őket. Kornis Mihály is így tett, de nem a tökély, hanem a beszélgetés jegyében. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Ha azt mondom, hogy az Alvis Hermanis rendezte Platonov a bécsi Akademie Theaterben pontosan (vagyis nettó) ötórás előadás, nem mondtam semmit. Ha hozzáteszem, hogy elnéztem volna még néhány órát, talán már mondtam valamit. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Olyan sok mindenben értenék egyet Balogh Endrével, a prae.hu főszerkesztőjével, hogy válaszolnom sem kellene, ha okos érvei elmondása mellett másik fő célja nem a Revizor megbélyegzése lenne. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Hogy ne kelljen találgatni – sem Önnek, sem a többi olvasónak – a személyes érintettséget, gyorsan ideírom: ha a folyóirat-kollégium döntésén múlik, a Revizor néhány hónap múlva befejezi működését. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Mármint azt a petíciót nem írom alá, amely a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház változatlan körülmények közti megmaradásáért toboroz aláírásokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Tarlós István megkérte Dörner Györgyöt, hogy – a pályázatában írottakkal ellentétben – ne alkalmazza Csurka Istvánt intendánsként február 1-jétől az Új Színházban. Aprócska kérdés merül föl ezek után: ha Csurkát kiveszi Dörner pályázatából, mire mond igent a főpolgármester? CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Jeles Andrással nem készült interjú – ezekben a hetekben ugyanis az ország valamely eldugott pontján dolgozik, szöveget ír. Beszélhettünk volna skype-on, de ha már úgyis szöveget ír, inkább emailben kérdeztem, pontosabban fölvetettem néhány kiindulópontot. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.