Ha lenne még egy-két jelenet a vége után, Argan úgy elsétálna a Halál kezét fogva, mint a huzat. És milyen igaza lenne. De hát nincs még egy-két jelenet. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Sötét van, ülünk fegyelmezetten, szól a zene, mintha templomi kórus énekelne, túl sok misebor után. Ez már az előadás? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A sport piszkos üzlet, mindenki tol valamit, aki nem, az ne álmodjon győzelemről, aranyéremről. Ennél egy kicsit bonyolultabb a Tagadj tagadj tagadj tézise, ráadásul a messzi jövőben játszódik, szóval a jövőt még tán van mód elkerülni. Vagy nincs. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Egy éve vezeti a Radnóti Színházat, és nem fél a változtatástól. Rendezni azért biztosan nem fog. A Futótűzben nyújtott alakításáért a legjobb női főszereplő díjára jelölték a színikritikusok. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
A Régi Zsinagóga és a Kisszínház között ingáztam néhány napig, aztán egy ideje azon gondolkodom, hol és hogyan lehetne a kritikus szemszögéből kijelölni a THEALTER helyét. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
„Írd meg a jóságot”, szól oda nekem valaki, amikor kifelé jövünk a Kamrából a Kaukázusi krétakör előadása után. Visszakérdeznék, és a rosszasággal mi lesz, de már elsodródtunk egymástól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Nem, nem nézem meg, mit írtam – ha írtam – a Játék a kastélyban kaposvári előadásáról. Arra emlékszem, hogy a bemutató délelőttjén rúgta ki az akkori igazgató a rendezőt, Mohácsi Jánost. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A vetített díszletben lehetett volna egy medence is – kíbicnek semmi sem drága, ugye -, és akkor Hedda halomra lőhette volna benne a pasikat, mint Uma Thurman a Kill Billben, az én egyik kedvenc filmem egyik kedvenc jelenetében. Nem volt medence. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Hirtelen ugrott be: Szervét Tibor a Csak színház és más semmiben pont olyan, mint Kuligin a Három nővérben. Még mondja is, hogy mens sana in corpore sano. Mondjuk, ép testből van itt néhány, de ép lélek… CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A darab akár egy krimi, de mindenképpen egy nyomozás története, ahol nem a gyilkost kell kideríteni, hanem a hallgatást megtörve a múltat. Vérre megy ez is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Egy hatalmas kép, rajta ott izeg-mozog Törőcsik Mari – szóval nem is kép ez, hanem mozgókép, vagyis film. A kamera mögött – kissé elmosódottan, de azért jól fölismerhetőn – Bérczes László. És: szó, szó, szó. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Virtigli bravúrstück, sokak szerint Molnár Ferenc legjobb darabja az Egy, kettő, három. Ugyancsak sokak szerint azon múlik minden, hogy Norrison bankár szerepét jól játssza-e a színész. Nos, Norrison bankár szerepét az Átrium és a Kultúrbrigád előadásában jól játssza a színész. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Az 1956-os forradalomra emlékező művek dömpingjében a romantikáé, az áhítaté, a mítoszé a főszerep. Az igazságot, a történelmi hűséget, az emlékezetpolitika optimális vivőanyagát nem egy musicalben kell keresni. Valahol persze lennie kéne. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Mert a Miki eltűnt, és mi, nézők már azt is tudjuk, hogy a gonosz Veintraub tartja fogva, mert meg akarja szerezni a zsíros bizniszt, de a család ezt nem tudja, és jó lenne, ha tudná, mert így rosszra gondol. Berényi-saga, ad notam Forsyte Saga. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Annyira bírtam volna, ha a My Fair Lady legutolsó jelenetében Eliza egy lendületes mozdulattal Higgins fejéhez vágja a férfi papucsát. De hát odateszi neki, a lába elé. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.