Izgalmasnak látszott a székesfehérvári Hamlet szereposztása: azt sugallta, hogy Szikora János rendező valami nagyon markáns értelmezéssel áll elő. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Csáki Judit
SZEGÉNYSZÍNÉSZ
NAGY KALAND Goethe: Faust I. és II. / Katona József Színház
Persze, hogy vállalás, persze, hogy brutális – de alapvetően mégiscsak egy színházi előadás ez, a Faust, Schilling Árpád rendezésében, a Katonában, két estén. Állít, kérdez és gondolkodtat – és alaposan megdolgoztatja azt a nézőt is, aki mindent bedob, hogy vele menjen. Kaland. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TENG ÉS LENG Csehov: Apátlanok (Platonov) / k2 Színház, Orlai Produkció, Hátsókapu
Nagyjából hatvan éve evidens – vagyis színházi közhely –, hogy Csehov minden időben kortárs szerző. Azóta minden nemzedék rácsodálkozik erre, ebből szoktak jó előadások születni. A k2 Színházon a rácsodálkozás sora. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
LIZI-LULU Projekt_LULU – Wedekind drámája nyomán /Manna-MASZK produkció
Két nappal a Manna-MASZK koprodukciós Projekt_LULU című előadás bemutatója előtt a hímsoviniszta kétharmaddal bíró magyar parlament megint ködösített egyet az isztambuli egyezmény kapcsán a nők bántalmazásával kapcsolatban. Aztán „nemzeti szajhaversenyt” futtatott egy újságíró. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A TÚLVEZÉRELT EMBER Ibsen: Brand – Nemzeti Színház
Ibsen első „római” darabját, a Brandot most először láttam színházban. Méghozzá a Nemzetiben, igen. Pont olyan előadás, amilyenből vagy tizenötöt dobott a szemétbe a Nemzeti fura ura: színház. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„HOGY GYŐZTÜNK, HA VESZTETTÜNK?” Székely Csaba: Vitéz Mihály – Weöres Sándor Színház, Szombathely
Értem én, miért lehet ezt a Mihály vajdát nagy román nemzetegyesítő hősként ünnepelni: a 16-17. század fordulóján, ha csak röpke egy esztendőre is, három országot sikerült egyesítenie: Erdélyt, Moldvát és Oláhországot. Székely Csaba drámája egymásra kopírozza egy ember és egy nemzet fölemelkedését. Ja, a bukását is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
AGYAS Florian Zeller: Apa – Orlai Produkció
Nem adja fel: a privátszféra szürke foltjairól szól az Orlai Produkció számos előadása, mintha arra akarná rávenni közönségét, hogy vetne tán egy pillantást közvetlen környezetére. Az Apa is ilyen – az apa Alzheimer-kórban szenved. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
IRÁNY JURÁNY Kleist: A heilbronni Katica / Szputnyik
Azt hiszem, van két kopott asztal, ennyi a díszlet. És mégis: a Jurányiban láttam az utóbbi idők egyik leglátványosabb előadását, Kleist Heilbronni Katicáját Kovács D. Dániel rendezésében, a Szputnyiktól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TARTHATATLAN ÁLLAPOTOK Mike Leigh: Abigail bulija / Katona József Színház, Kamra
Nem történik semmi, csak afféle „small-talk”; idegesítő fecsegés a semmiről, idegesítő emberek mennek az agyunkra lassan, de határozottan – aztán kiderül, hogy épp ez a cél. Ascher Tamásé és a Katona színészeié biztosan. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„SAJNOS VÉRÉT KELL ONTANUNK” Shakespeare: Julius Caesar / Vígszínház
Mielőtt a színház végképp fölfeszül a Mici néni két élete és a Segítség, én vagyok a feleségem! közti ruhaszárító kötélre, és mielőtt a közönség végképp beleszokik, hogy hétköznapi gondjaival együtt az agyát is otthon hagyja, ha színházba megy, álljunk már meg egy polgári szóra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TORKUNKRA FORR Pintér Béla – Darvas Benedek: Parasztopera / Weöres Sándor Színház
Én nagyon sokat röhögtem már a Parasztoperán. A Pintér Béláék elrajzolt, parodisztikus elhajlásokkal teli előadásán épp úgy, mint a Mohácsi rendezte kaposvári vizsgán, aztán a pécsi, szalmabálákkal kibélelt produkción. Szombathelyen alig sikerült elmosolyodnom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Q.E.D. W.S. Othello – a néger mór /Stúdió „K” Színház
Ki van ez találva: ahhoz, hogy egy előítélet megalapozott ítéletté váljon, elég egy formátumos, okos manipulátor. Ez az egyetlen, amit Zsótér Sándor Othello-rendezése állít – a többi mind kérdés. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ELLENEMLÉKMŰ Névsor a fugákban / Az ELTE Trefort-kerti emlékhelye
Holokauszt-emlékműnek fogja mondani a köznyelv, pedig mindazoknak emléket állít, akik az ELTE bölcsész- és természettudományi karának hallgatói vagy tanárai voltak, és a második világháborúban haltak meg. Csak hát tényleg, a legtöbbje zsidó volt. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
DÜHROHAM Merénylet – De Sade úr betanításában / Gergye Krisztián Társulat, Átrium Film-Színház, Kultúrbrigád
Nevezzük trilógiának? Gergye Krisztián koreográfus az Adaptáció trikolór és az Opera Amorale után színdarabhoz nyúlt, hogy megmutassa: milyen baromi rosszul érezzük magunkat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TABLÓ ELÖL-HÁTUL Molnár Ferenc: Liliom / Katona József Színház, Kecskemét
Örökzöld, persze: Molnár Ferenc Liliom című darabját el kell játszani, ha akad a társulatban egy színész, aki után kiabál a címszerep. Vagy egy színésznő, akit az isten is Julikának teremtett. Vagy csak úgy. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.