ISMERETLEN KATONÁK

Zsivány Egyes - Egy Star Wars-történet
2016.12.14.

A Star Wars-univerzum „töltelékfilmje”, a Zsivány egyes egyáltalán nem fáj a nézőnek, de annyira azért jól sem esik, hogy repetát kérjen belőle. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

WOODY ÉS A SZÖSZI TERRORISTA

Crisis in Six Scenes
2016.12.12.

A katasztrofális és a zseniális között csapong Woody Allen első tévésorozata, amelyben a 81 éves rendező a terrorizmus körüli diskurzushoz is hozzászól. Fanyarul, humorosan. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MEGINT NAGYOT

Az ügyfél
2016.12.08.

Aki szerette a Nader és Simint vagy az Elly történetét, az iráni rendező új munkájában sem fog csalódni. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

Címkék: Mozipremierek 2016

WESTERN EGY POHÁR VÍZBEN

Westworld / HBO
2016.12.06.

Az HBO idei évének legnagyobb dobása, a Westworld egy rég elfeledett mozifilm sorozat-változata. Esetleges választásnak tűnik, valójában tudatos továbbgondolása a csatorna legsikeresebb saját gyártású szériáinak. CSIGER ÁDÁM ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

VÉGLEG ELVESZETT LELKEK CSONKJAI

Anilogue 2016
2016.12.06.

Véres csonkok és sötét lelkek, kegyetlen társadalmi látomások, és keserűen szimbolikus mesék. Kettő az egyben: minikritikák az Anilogue fesztivál két díjazott remekéről. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

ILYEN HALÁL NINCS

Halj már meg!
2016.12.01.

Valahogy folyton a klasszikus székely vicc jár az eszemben. Elvonatozik a székely bácsi Pestre, ahol hirtelen rászakad az unalom, beül hát a Csillagok háborújába. Tovább a cikkhez

Címkék: Mozipremierek 2016

PÁPÁBB A PÁPÁNÁL

Az ifjú pápa
2016.11.29.

Szűz vagyok: de ez egy régi póló – olvasható a szent életű Mary nővér hálóingén. A blaszfémia karcolásának hangján beszél felkavaróan pompázatos sorozatában Paolo Sorrentino az egyén, hatalom és hit keverékéből álló vallásról és a hozzá való ellentmondásos viszonyulásunkról. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A KÉM, AKI NEM SZERETETT VISSZA

Szövetségesek
2016.11.28.

Hogyan malmozzunk végig egy Oscar-szezonra szánt hollywoodi sztárprodukciót? Nagyjából úgy, ahogy most két lábon járó speciális effektusként Brad Pitt igyekszik szabotálni ezt az egyébként tisztességesen összerakott filmet. Tovább a cikkhez

TARANTINO BEÁJULNA

A szobalány
2016.11.28.

„Tarantinósabb, mint az én filmjeim” - hangzik Tarantino untig ismert dicsérete az Oldboy-ról, ez viszont sokkal inkább igaz Park Chan-wook legújabb mozijára. A koreai direktor elkezdte reklámként használni QT hízelgését. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

HOLLYWOODNAK IGAZA VAN

Bezárva
2016.11.23.

A Bezárva egy cselekmény- és színészközpontú, eredeti ötletre épülő film, ami egyben azt is bizonyítja, hogy ez önmagában édeskevés a jó moziélményhez. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A KOMÉDIA KIRÁLYA

Louie 5. évad
2016.11.22.

A Louie olyan a televíziózás történetében, mint a Twin Peaks: egy anomália, aminek minden valószínűség szerint nem szabadna léteznie. Túl szabad, túl kreatív ahhoz, és túl sok tabut sért. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A LEGJOBB VÁLASZ A KÉRDÉSRE

Tomer Heymann: Mr. Gaga / V. Budapesti Zsidó Filmfesztivál
2016.11.17.

Avagy mondunk négy okot, amiért most hétvégén a művészmozikban a helyed. DOHY ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

ANGYALSZÁRNYÚ REALIZMUS

Az ismeretlen lány
2016.11.16.

Vannak olyan filmek, amelyek nem törekszenek egetverő igazságok felé, szépelgő és körülményes kifejezéssel nem gondolatébresztőek, inkább csak elénk tolják az életnek hívott realityt, mint a sótlan spenótot, oszt jó napot. Ha megeszed, jó; ha nem, akkor is. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MŰVÉSZI BOSSZÚ

Éjszakai ragadozók
2016.11.16.

Nem elég, hogy menő divattervező, még filmeket is tud rendezni. Tom Ford második nagyjátékfilmjét, az Éjszakai ragadozókat szeretni fogják azok, akiket már az első mozijával, az Egy egyedülálló férfival is meggyőzött a tehetségéről. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZTAMBUL A MI BAKONYUNK

A szultána
2016.11.15.

Szegény pasák, beglerbégek, szultánok és szultánák… Ha látnák, mi történik velük a képernyőn, nem lennének túl boldogok. GERA MÁRTON KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez