Igyekezz, az égbolt zár! - énekelte Lovasi valamikor a kilencvenes évek végén. Kérdés, történt-e valami azóta, vagy még mindig ugyanazokat a kényelmes köröket rójuk, miközben próbáljuk kipréselni magukból a válaszokat az életünk sürgető dilemmáira. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Körbevesznek minket az emlékek.... Minden oldalról, megkerülhetetlenül, szembesítenek. Miközben a körülöttünk felhangzó vallomások mind a személyes emlékezet törmelékei. „Töredékek-a-töredékben”. DARIDA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem tudom, hogyan lehetne érdekes egy felnőtté válásában ijesztően hamar megrekedt fiatal férfi, aki valahol az orosz romantika és realizmus között maradt ágyban fekve, slafrokban. PROICS LILLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Impresszionista színvilágú festmények, élénk színekben tobzódó rajzok, klasszikusan komponált fotók – halott épületekről. A Budapest Galéria Hátrahagyott Utópiák című kiállításán festői szépségű képek szembesítik a nézőt a szocializmus utópiájának kudarcával. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ők találták ki a „sorozatgyilkos” kifejezést, és addig beszélgettek perverz gyilkosokkal, amíg meg nem értették, hogyan működik az agyuk. Az általuk megszerzett tudást azóta is használják a bűnfelderítésben. Tovább a cikkhez
Úgy zajlik a konfliktus, hogy az erőviszonyok már nem a régiek, elbizonytalanodtak a státuszok: lényegében ki a gyerek és ki a gondviselő. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Folyton határokba ütközünk: a temesvári Német Állami Színház idén hetedszer megrendezett Eurothalia Fesztiváljának előadásai a határok megnyitása mellett foglalnak állást. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
