Össze nem egyeztethető érzelmeket, érzelem-párokat kelthetett sokakban a Budapestre ismét ellátogató brit Random Dance Company Entitás című előadása. Száraz és érzéki, rideg és áradó, izgalmas és fárasztó volt Wayne McGregor legfrissebb alkotása. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
Trafó
A MIKROSZKÓP KÉT VÉGÉN
MÉLABÚN INNEN ÉS TÚL Gergye Krisztián Társulata: Melankólia
Hagyományosan az alkotás feltételének, a művészi hajlamú ember alapvető tulajdonságának tekintjük a melankóliát. Gergye Krisztián most alkotása tárgyává tette a mélabút, ám a túlontúl tágas kultúrtörténeti horizont a kritikusok véleménye szerint nem volt jó hatással a végeredményre. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
A NEONBETŰK MÖGÖTT TranzDanz: Örök élet termékek / Trafó
A Tranzit – Bankett – Örök élet termékek trilógia harmadik tételeként határozza meg legújabb alkotását Kovács Gerzson Péter. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
TÁNCOS SZABADCSAPAT A Budapest Tánciskola estje a Trafóban
Kifejezetten izgalmas, lelkesítő este a Budapest Tánciskoláé, a tiszta tánc ünnepe. Két sima, egy fordított: Angelus Iván és Bakó Tamás hozza a tőlük megszokott színvonalat, Eléonore Valére-től meg leesik az állunk. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
LYNCH-HANGULAT Abattoir Fermé: Moe maar op en dolend / Trafó
Az Abattoir Fermé nevű belga önképzőkörnek csupán egyetlen mentsége van: az, hogy nehezen minősíthető előadásuk időtartama nem haladta meg a hatvan percet. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
ÖNARCKÉP NAPSZEMÜVEGBEN Wim Vandekeybus – Ultima Vez: Tükör
Wim Vandekeybus belga koreográfus erőszakos és virtuóz darabja, a Tükör, húsz év best of-válogatására épül: másfél órányi extrém, pazar mozgásötlet, ömlesztve, szinte szerkesztetlenül. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
ZÁRTOSZTÁLY, AVAGY RENDSZER A KÁOSZBAN O Vertigo: Chambre Blanche
Az őrületnek is megvan ám a rendszere, legalábbis Ginette Laurin 1992-es koreográfiájában biztosan. A Fehér szoba szürreális kísértetkastélyában suttogások és sikolyok visszhangoznak, karaktercipők kopognak, balettcipők suhannak. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
ELÉGGÉ ÚJSZERŰ Zongoratriók új utakon/LOW, Trafó
Zongoratriók új utakon − ezt a címet adták a szervezők a március 10-i jazzkoncertnek a Low fesztiválon, ennek folytán aligha indulhat máshonnan kritikai beszámoló, mint e kijelentés mérlegelésétől. ZIPERNOVSZKY KORNÉL KRITIKÁJA.
ÖSZTÖN, ÖSZTÖN, KI A HÁZBÓL! Frenák Pál Társulat: INSTINCT – Soha, vagy…
A Frenák Pál Társulat tavalyi, Instict/Ösztön című darabja idén Lábán-díjat kapott mint a legjobb hazai kortárs tánc produkció. Most új szereposztásban volt látható a Trafóban a racionalitásnak, a fizika törvényeinek való ellentmondások show-műsora. SISSO KRITIKÁJA.
ANIMÁLT RETTENET Hotel Modern: Camp
Csak ennyi az élet? Irdatlan demiurgoszok közönyösen pakolásszák a néma embertömeget a vonatról a gázkamrába, láthatatlan kezek tolják be a meztelen hullákat a kemencékbe. Perfekcionista munkájukba olykor hiba csúszik: egy rab megkínzott társainak hullái között éledez. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
FELEMÁS SZENDVICS Inspiráció – Kísérletezők estje a Trafóban
Ladjánszki Márta a Kéretlen kérőim testre tapadó, virágmintás kezeslábas-jelmezében, ciklámen színű zokniban és piros magas sarkúban némi életet lehel ugyan az idei, kissé rezignált Inspirációba, de az azért mégiscsak túlzás, hogy a konferanszié lejátssza a fellépőket. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.