Hangbejátszást hallunk még a sötétben, részleteket egy álutcarádió műsorából: az előadásban játszó színészek kérdeznek járókelőket háttérzajban a színházról. Egyikük azt mondja, „nem jön át”, „nagyon könnyű lukra futni, nagyon sok a kókler”. „Szerinted van értelme a színháznak? Persze, persze. Szoktál jönni? Nem.” Nagyon jó a tempó, vicces az egyszerű szöveg, már nevetünk is. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
Scherer Péter
„IGEN, BIZONY, FÖNSÉG; S JÓ SZÍNÉSZNEK TARTOTTAK”
HALLUCINÁCIÓHIÁNY Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül / Nézőművészeti Kft.
„Szédülés előtt görcsös, brutális fejfájás szorítja össze hátul a koponyám. […] Az agydaganatnak hármas klasszikus tünetcsoportja van, amire a diagnózis épül: fejfájás, szédüléses hányás, papillitis” – konstatálja Scherer Péter Karinthyja, aki a brutális fájdalmat próbálja meg érzékelhetővé tenni mindazok számára, akik vele együtt utazzák körül azt a bizonyos koponyát. Utazás van, de brutalitás már kevésbé. DARVAY BOTOND ÍRÁSA.
VERÉSHEZ SZOKOTT FAJTA Tasnádi István: Kartonpapa / Szkéné Színház – Nézőművészeti Kft.
Biztosan megvan a regiszterszáma annak a szürkével kevert tüzes kéknek, amivel a szoba falát, majd kissé más árnyalatokban a lakás minden tárgyát lekenték, de úgy, hogy süt belőlük a figyelmeztetés: „Ez nonszensz. De légy résen, bármi megtörténhet!” GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
„MINDIG A MARGINÁLIS LÉT BIZTOSÍTJA A TELJES SZABADSÁGOT” Beszélgetés Scherer Péterrel
Az Arvisurában töltött hőskorra élete talán legboldogabb időszakaként emlékszik vissza Scherer Péter, aki az elmúlt évtizedben újra az ötvenéves Szkéné Színház meghatározó alkotói közé tartozik mint a Nézőművészeti Kft. egyik vezetője. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
LÁZADNI A SEMMIÉRT Georg Büchner: Leonce és Léna / Nézőművészeti Kft., Szkéné Színház
Transzparensek, politikai programok és filozófiai értekezések taglalják hosszasan a semmit. A főhősök szerint semmi értelme bármilyen cselekvésnek, mert most minden forradalmi vállalkozás hiábavaló, az uralkodó réteg pedig nem tölti meg valódi tartalommal szónoklatait, és így a birodalom népének is jobb híján marad a semmi. Talán ismerős helyzet ez, de most maradjunk a mesénél és a gyermekrajzoknál. REZEK BORI KRITIKÁJA.
LENNE MIT FELDOLGOZNI IV. Tantermi Színházi Szemle
Negyedik alkalommal rendezték meg a tantermi színházi előadások seregszemléjét. A szemlét 2011-ben Polgár András hívta életre, példaként állítva a Krétakör hamlet.ws-ét, azzal a szándékkal, hogy könnyen utaztatható, de erős színházi élményt adó előadások olyan iskolákba is eljuthassanak, ahová amúgy nem jutna el színház. CZIBOLY ÁDÁM GYORSJELENTÉSE.
RÁÉRŐS VÁLTOZÁSOK Nézőművészeti Kft: Testvérest – B32 Galéria és Kultúrtér
Életről, halálról, és ezek kapcsán egy testvérpárról szól a Nézőművészeti Kft. új előadása. A Testvérest egy lazaságában is koherens produkció, amelyben minden szereplőnek egyszerre látunk bele a privát és a társas életébe. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR ÍRÁSA.
ELSÜLLYEDT Tasnádi István: Majdnem 20 / Majdnem Színház – Ördögkatlan Produkció, Szkéné Színház
Azt tudjuk, hogy a Bárka Színház 1996 őszén alakult meg, azt azonban nem, hogy pontosan mikor szűnt meg, hiszen lassan, hónapok alatt véreztették ki: feláldozták egy presztízs egyetem létrehozása miatt. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
PRÓBÁLGATOM, MELYIK Párhuzamos világok (Olvasópróba 2.)
A drámát szívesen olvasó, a mai magyar színházban otthonos érdeklődők és a szakemberek is gyakran teszik szóvá: a műnemeket tekintve a kortárs hazai színművek nyomtatott közreadása jóval mostohább a lírai, epikai terméshez képest. A helyzet nem jó, de nem lesújtóan rossz. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
IDEALIZÁLT VÁLTOZAT Soha, senkinek / Nézőművészeti Kft. és a MaNNa közös produkciója
Borzasztó kínos témával foglalkozik a Nézőművészeti Kft. és a MaNNa közös előadása, a Soha senkinek – gyerekkori szexuális abúzussal és ennek elsődleges környezeti reflektálatlanságával, azzal, hogyan marad magára egy gyermek mindazzal a rettenettel, amit folyamatosan elszenved. PROICS LILLA ÍRÁSA.
DÓZSA GYÖRGY EMLÉKVERSENY EztRád – Nézőművészeti Kft. / Szkéné
„Jobban szeretem az áthallásokat” – mondja az idős hölgy, aki előttem távozik a Szkénéből. „Igen, mi abban nőttünk fel” – válaszol a másik. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
AMI MEGTÖRTÉNIK Beszélgetés Simkó Katalinnal
Simkó Katalin 10 éve végzett a színiegyetemen Lukáts Andor és Jordán Tamás osztályában. Azóta tagja volt két vidéki nagyszínháznak, de éveket töltött a Maladypében, majd a Forte Társulatban is. Most független a függetleneknél. Legutóbbi bemutatója a Szkénéhez fűzi; a Szikszai Rémusz rendezte Emberszag-előadásban játszik. Méghozzá olyat, amilyet eddig még nem: énekel, táncol, fregolizik. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG IV. Zsolnay Fesztivál, Pécs
A 2012-es POSZT kapcsán már szó esett arról, hogy ugyan impozáns, de vajon megfelelő fesztiválhelyszín-e a pécsi Zsolnay Negyed, főként ősz és hidegfront idején. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA
„MEGERŐSÍTETTÉK BENNEM AZ ELVÁGYÓDÁST” Beszélgetés Kulka Jánossal
Bár a többség a színházból és a tévéképernyőről ismeri, a díjakat mostanában filmes alakításaival halmozza. Kulka Jánost ezért filmes élményeiről, szegedi mozizásokról és kamera előtti felszabadultságról kérdeztük, de Mastroianni pofonja, Hugh Laurie zsenije és egy metálzenekar klipje is szóba került. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
DONKI Don Quijote / Nézőművészeti Kft., Szkéné Színház
Nem jó matracnak lenni ezen az estén: a címszereplőt sűrűn elagyabugyálják a színen, s a csihi-puhiban botokkal rámért csapások a jókora laticelekre záporoznak. A néző viszont nem bánná, ha az előadás egy kicsit jobban szíven ütné. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.