Amikor nyilvánosságra került, hogy Kukorelly Endre mely előadásokat válogatta be a 2008. évi POSZT-ra, többeket meglepett, hogy a debreceni Úri muri is a legjobbak között szerepel. Ha viszont valaki csak a kritikákból tájékozódik, aligha érti meg, mi volt a megütközés oka. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
POSZT 2008
ÍGY MULATUNK MI
ISTEN TERVEZ, EMBER VÉGEZ Frankenstein-terv / Bárka Színház, POSZT 2008
A Bárka mögötti mobil konténerben játszódó véres teremtés- és pusztulástörténet kritikai recepciója széles spektrumon mozog a teljes elutasítástól a leplezetlen rajongásig. Minden írás egyezik azonban abban, hogy hosszasan meséli a darab sztoriját. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
KAPSZULA Pintér Béla és Társulata: A démon gyermekei – POSZT 2008
A vőlegény apjának ültetnek be alkohol elleni kapszulát, hogy ne igya le magát, mint a disznó. Van vőlegény, menyasszony, nászszülők. Ami legbővebben akad a feszes, szórakoztató, kevéssé jelentős előadásban, az a kapszula. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
ÚJ FELHŐK GYŰLNEK Márton László: A nagyratörő / Egri Gárdonyi Géza Színház, POSZT 2008
Mondják, minden márványtömbben ott szunnyad a mű, csak hántsa le a fölösleget a véső. De mi a teendő, ha szoborból kell szobrot faragni? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
ZSÓTÉR GÜLLENBEN Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása / József Attila Színház – POSZT 2008
A maga korában Dürrenmatt élő klasszikusnak számított, ám a közeli utókor ma kissé tétován latolja a svájci szerző világirodalmi súlyát. Tragikus komédiáját most Zsótér Sándor állította színpadra. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
SZTORIBAN VAGYUNK Térey János: Asztalizene / Radnóti Színház, POSZT 2008
Ironikus közhelyparádé, líraian áthevített örök és időszakos emberi ócskaság, valamint fád jelenünk gunyoros koturnusra állítása a Radnóti színpadán. Az Asztalizene előadása ritka mulatság. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
VIHAROS KRITIKÁK Osztrovszkij: Vihar / Maladype-Bárka – POSZT 2008
A kritikusokat szemmel láthatóan leginkább maga a választás lepte meg: az egyedülálló rituális színházával nevet szerzett Balázs Zoltánnak Ghelderode, Genet vagy Ionesco után vajon mi keresnivalója van a XIX. századi orosz realizmus jelesénél, Osztrovszkijnál? JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
„…KARÁCSONYRA MINDEN KISIMUL…” Térey János: Asztalizene / POSZT 2008
Térey János új darabja furcsa, különleges élményben részesíti befogadóját – akár olvassuk a drámát, akár az előadást látjuk, első, meghatározó benyomásunk az, hogy valami egészen szokatlan művel, valami egészen meglepően stilizált műdarabbal találkoztunk. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.