„A mai fiataloknak nincsen jövőképük” – hangzik el gyakran az okos felnőttek szájából. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, vajon van-e felelősségünk abban, hogy ezzel kezdjünk valamit? A Pesti Magyar Színház szerint van, és előadásával meg is próbál mélyebbre ásni ebben a kérdésben. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Pesti Magyar Színház
A JÖVŐ FOROG EGY RUBIK-KOCKÁN
DE HOL ITT A TÜSKEVÁR? Fekete István–Olt Tamás–Szirtes Edina „Mókus”–Váradi R. Szabolcs: Tüskevár / Pesti Magyar Színház
Nem vagyok se drámaíró, se dramaturg, se rendező, se művészeti vezető. Néző vagyok. Hivatásos néző. De amikor a Pesti Magyar Színház Tüskevár című új bemutatóját készültem megnézni, amelynek műfaja zenés színmű, akkor sokat törtem a fejem. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
MESÉS VIDÉKEK Kevin Del Aguila – George Noriega & Joel Someillan: Madagaszkár / Pesti Magyar Színház
Jókedvű, pörgős a produkció, és magával ragadó az a szüntelenül átváltozó varázslatos világ is, amelyet díszletben-jelmezben a színre álmodott tervezőjük, Kovács Yvette Alida. Teljes a színpadi illúzió, és alkalmas rá, hogy mindenestől elvarázsolja a legkisebbeket. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
HOGYAN FOLYTATÓDIK? A Pesti Magyar Színház Nyitány jelenetíró pályázatának döntőbe jutott hét pályaművéről 2. rész
Habár az éhhalál elhárítására történnek ezek a próbálkozások, némely színház jelentősen kibillen a korszerűtlenné vált, merev módszerekből, s érdekfeszítő produkciókat mutat fel még a képernyőkön is. Ebbe a sorba illeszthető a Pesti Magyar Színház Nyitány című jelenetíró pályázata. KELEMEN ROLAND ÍRÁSA.
JÓL KEZDŐDIK… A Pesti Magyar Színház Nyitány jelenetíró pályázatának döntőbe jutott hét pályaművéről 1. rész
Már több mint egy éve éljük az archív felvételek, a streamelt, újabb előadások vagy már konkrétan online térre komponált alkotások korát. Kétségkívül születőben van egy újabb tendencia, amelynek egzakt megfogalmazására lesz idő még bőven. KELEMEN ROLAND ÍRÁSA.
NINCS SZÍNHÁZI KULTÚRA FÜGGETLEN MŰVÉSZET NÉLKÜL Interjú Deres Péterrel
Író, forgatókönyvíró, dramaturg, jelenleg a Pesti Magyar Színház dramaturgja. A biztonságot nyújtó anyaszínház mellől gyakran kilép a függetlenek világába. Deres Péterrel beszélgettünk színházi létről, függetlenségről. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
KINCSKERESŐBEN Dennis Martin: A kincses sziget / Pesti Magyar Színház
Nem lehetetlen, hogy ebből a nehézkes nevű intézményből jó színház legyen egyszer. Az erő tudniillik, ha nem is művészi teremtőerő, olykor csodákra képes. Márpedig ki tagadná itt az erő jelenlétét? GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
AZ ERŐSZAK DICSÉRETE Dušan Kovačević: A maratonfutók tiszteletkört futnak / Pesti Magyar Színház
Paolo Magelli a ’90-es évek óta először rendezett Magyarországon, ám a nagy visszatérés felemásra sikerült, a Magyar Színház szélesvásznú előadása ugyanis nem elsősorban esztétikai, hanem – és ez a lényegesebb – társadalmi-etikai szempontból okoz csalódást. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
SZENT TÖRPAPA Legyetek jók, ha tudtok / Pesti Magyar Színház
A plakátfotón Eperjes Károly (mint Néri Szent Fülöp) mindkét kezét egyszerre emeli túlcsordulóan szeretetteljes intésre: ő és a színház tehát mindenkit időben figyelmeztetett. Ám van, amire mégsem lehet előre felkészülni. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
ÖREG SZÍNÉSZEK A fecsegő potyautas 64.
„Ma a rendezés csiliviliségben relativizálódik, a színészi jelenlét elveszni látszik, elhomályosodik az intim, semmivel nem pótólható humanista tett, úgy értem, a hús-vér megformálása. Mert a pukkanás, a durranás, a petárda, a fényjáték, a repülés, a szaladgálás, a konfetti, a stílbravúr, a kivetítő semmivel nem tudja pótolni azt a rémületes csöndet, zihálást, tétovaságot és elhagyatottságot, amit egy öreg hazug test okozhat a színpadon.” SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
BŐVÍTENI A SZŰKLÁTÓKÖRT Szabó Magda–Egressy Zoltán: Tündér Lala / Pesti Magyar Színház
Tényleg félni kell a nem szokványostól csak azért, mert az más, és begyepesedett törvények mögé bújva rettegni az ismeretlentől? Szabó Magda ikonikus meseregénye, a Tündér Lala Halasi Dániel rendezésében elsősorban gyerekekhez szól barátságról, szeretetről, elfogadásról, de egy-egy elszólás a felnőtteknél is betalál. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA.
BALHÉ A BÍRÓSÁGON Maurice Hennequin – Pierre Veber: Folytassa, Ciceró! / Pesti Magyar Színház
A filmsorozat, amire a cím utal, olyan népszerű volt, hogy egy köznyelvi kifejezés is őrzi: „What a carry-on!” Ez felhúzott szemöldökkel kimondva körülbelül annyit tesz: „Minő marhaság!” Kevésbé finoman meg: „Mekkora ökörség!” GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
PATTHELYZET Időfutár / Pesti Magyar Színház
Az ütős videódíszlet ellenére a rajongók nem lesznek elszédülve a Magyar Színház Időfutárjától, sőt eléggé valószínű, hogy a főszereplőt még Döbrösi Laura ellenére is szívből utálják majd. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
HAMVAS KÁVÉ, HÓKIFLI Lőrinczy Attila: Balta a fejbe / Pesti Magyar Színház
Horváth Illést a darabból nem a sötét háttér érdekelte, hanem a szintén sötét előtérben mozgó fiatal generáció. Róluk rendez – nekik. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
ZENÉS ARANY A képmutogató / Pesti Magyar Színház
Lehet-e Arany-balladákat rockosítva előadni? Miért ne, ha van hozzá elegendő zenei muníció… KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.