Megújult Török András legendás Budapest Könyve. A Revizor podcastjában a szerzővel együtt hasonlítottuk össze az első kiadást az átdolgozott verzióval. Alternatív útikönyv-e a Budapest Könyv? Mit keresnek benne a Fortepan fotói? Mit őrzött meg és mit szüntetett meg a korábbi kiadásokból? MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
Park Kiadó
R-BESZÉLGETÉS: BUDAPEST, TE CSODÁS!
A LÁTHATATLANOK BÜNTETÉSE Kurimay Anita: Meleg Budapest 1873–1961
A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény módosításában megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Lényege, hogy nem bünteti tovább a felnőtt férfiak szexuális kapcsolatát. A cselekmény, azaz a fajtalanság csak akkor minősül bűntettnek, ha azt erőszakkal, fenyegetéssel stb. kényszerítették ki, illetve kiskorúval (ekkor 20 év alatti), netán másokat megbotránkoztató módon követték el. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
MÉRGEZŐ TITOK Bart van Es: Hiányos fénykép
„Az elrejtettség az egész létünket meghatározta, mi pedig – legalábbis a többségünk – egész életünkben kétségbeesetten próbáltuk elűzni magunktól ezt a történetet.” Bart van Es dokumentumregénye nem egyszerűen a holokauszt traumáiról szól, hanem a némasággal, a tagadással meghosszabbított szenvedésről. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
VÁNDORÚTONPeter Frankopan: Selyemutak
Olyan ez a világhistória, mint azok az arab térképek, amelyek a nálunk megszokotthoz képest tótágast állítva ábrázolják a világot. Peter Frankopan Kelet felől szemléli a világ múltbéli történéseit, feje tetejére állítja mindazt, amit gondolunk vagy szeretünk gondolni a nyugati civilizációról. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
VAN-E MÉG VISSZAÚT? David Attenborough: Egy élet a bolygónkon – A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről
„… az emberiség elveszíthet mindent, amire szüksége van és amit értéknek tekint. Ezen a bolygón egyedül mi, emberek vagyunk képesek arra, hogy világokat teremtsünk, aztán elpusztítsuk ezeket a világokat.” VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
CSALÁDI FOTÓALBUMOK Philippe Sands: Kelet-nyugati utca
„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Az ő fizikai és szellemi útjukat írja le a Kelet-nyugati utca megrendítő tárgyilagossággal. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
A FRISSÜLT CYRANO Alexis Michalik: Edmond – Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac
Ha van valami jó ebben a 2020-as évben, akkor ez a Park Kiadónál, Várady Szabolcs szerkesztésében megjelent tenyérnyi kötet az. „Rostand – mondja Ady – lement a századok kriptájába, s föltámasztotta Cyranót.” Alexis Michalik, az angol anya és lengyel apa francia gyereke pedig életre keltette nekünk Rostand alakját. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA.
AZ IZÉ ÉS A HOGYISHÍVJÁK Hilde Østby és Ylva Østby: Titokzatos memória
A könyvrecenzió címéhez igyekeztem emlékekkel, emlékezettel kapcsolatos verscímeket vagy idézeteket felidézni. De sajnos mindet elfelejtettem. Hilde és Ylva Østby könyvéből megérthetjük, miért. VÁRADI ANDRÁS RECENZIÓJA.
BRILIÁNS LEKTŰRÖM Elena Ferrante: A felnőttek hazug élete
Világsikert aratott nápolyi tetralógiája után öt évvel jelent meg Elena Ferrante új regénye. Ebből az öt kötetből kikövetkeztethető regény-poétikája. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
HA ÉN PÁVA VOLNÉK Philippe J. Dubois – Élise Rousseau: Tyúkeszűek-e a madarak?
Részeg rigók és hűséges hattyúk, csapodár szürkebegyek és jöttment csicsörkék verdesnek szárnyaikkal e könyv lapjain, de oly hevesen, hogy csak a századik oldal táján vesszük észre: jé, ebben nincsenek is képek? GABNAI KATALIN RECENZIÓJA.
A MASZAT A KÉP RÉSZE Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK
Maxim Leo családtörténetet ír megannyi hús-vér alakkal, nehéz sorsú nagymamákkal, ideológus anyával, szocdemből nácivá váló apával, a család barátaival (némelyik a Stasi besúgója), nyugati rokonokkal, katonatársakkal, a rendszer kegyeltjeivel, együttműködőivel és ellenfeleivel. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
RENDSZERVÁLTÁS – ZSÁNERKÉP, VEGYES TECHNIKA Lugosi Viktória: Vándorhomár
Remekül elmesélt epizódok, ügyesen megrajzolt, gazdag portrék. Érdekes arcok, helyszínek. Érezni a kuglóf illatát, ahogy a nagybani piac rothadó zöldségleveleinek a szagát is. A szöveg egyik legnagyobb erénye a láttatás. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
ELENA FERRANTE, A „KELLEMETLEN ÍRÓ” Elena Ferrante: Nápolyi regények
Nápolyban vagyunk, de Ferrantétól senki se várjon a filmekből ismerős, idillire színezett Nápoly-képet. Nincsenek nagy családi ebédek, kedélyes beszélgetések, nincs mandolin és „O Sole Mio”. Az író tudatosan száműzött a regényeiből minden efféle romantikus klisét.TODERO ANNA RECENZIÓJA.
VÁLTOZATOS IDEGENSÉG Alice Munro: Boldog árnyak tánca
Alice Munro novellái könnyen felismerhetőek különleges hangulatukról. Derűs, fanyar, fájdalmas nosztalgia sugárzik belőlük, szövegei kimondva-kimondatlanul szinte mindig az elmúlás abszurditásáról és az idegenség variációiról szólnak. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
ÁLDOZATHŐSÖK Donna Tartt: A titkos történet
Két évtizede, az első magyar megjelenéskor pályakezdő írónő friss világsikerű lektűrje volt a könyv. Mai olvasatban a ritkán szólaló, immár Pulitzer-díjas szerző meditatív pszichothrillere. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.