Örkény István - Revizor - a kritikai portál

Örkény István

MI LETT VOLNA HA?
Nézzünk bizakodva a múltba! – alternatív Trianon

Szerző: Juhász Tamás | 2020. okt. 25.
A trianoni békekötés századik évfordulójára jelent meg a Cserna-Szabó András és Fehér Renátó szerkesztette novellaantológia. A tizenegy novella kortárs szerzői számára Örkény megadta a hangot, s ők a „Mi lett volna ha?” kérdésére válaszul alternatív Trianon-képet festenek, illetve magyar történelmet írnak. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

TORNÁZÓ VÁGYAK TORA
Örkény István: Macskajáték / Nemzeti Színház

Szerző: Stuber Andrea | 2020. jan. 26.
A Nemzetiben nem Örkény Macskajáték című színdarabját játsszák, hanem saját verziót, amelyet Kulcsár Edit dramaturg a színpadi műből, az alapjául szolgáló regényből és a filmből szerkesztett össze. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ASZTALNÁL, MUNKARUHÁBAN
Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom

Szerző: Gabnai Katalin | 2019. júl. 24.
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE.

Tovább a cikkhez

FELNÉGYELNI SEM LEHET
Örkény István: Tóték / Szegedi Nemzeti Színház

Szerző: Ibos Éva | 2018. okt. 15.
Jó pár diétás szezon után, már nagyon várták a szegediek az új színházvezetés évadnyitó előadását, és nem csalódtak. A Tóték című előadás nem kevesebbet állít, mint hogy ami velünk történik, arról mi tehetünk, s ha engedjük a szörnyet nagyra nőni, felfal bennünket. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

VÉGJÁTÉK A SZINVA MENTÉN
Örkény István: Tóték / Miskolci Nemzeti Színház

Szerző: László Ferenc | 2014. okt. 21.
A mi hosszan elnyúló, feldolgozatlan nemzeti tragédiánk és Örkény zsenialitása együttesen szükséges ahhoz, hogy elmondhassuk: a Tóték nem akar klasszicizálódni. Nem akar, az istennek se! LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

Tovább a cikkhez

DRÓTOSTÓTÁGAS
Örkény István: Tóték / Aradi Kamaraszínház, MASZK Egyesület, Szeged

Szerző: Lénárt Ádám | 2012. okt. 12.
A Tóték már a színpadra állítás mikéntjével is a hazai közgondolkodást tükrözi. Vádol, de saját számonkérhetőségét mintha eleve elutasítaná: végtére is annyira úgysem lehet összecsapott a díszlet, ízléstelen a jelmezterv vagy erőltetett a szerepformálás, hogy elüssön az előadás groteszk hangvételétől. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KI AZ A WOLFNÉ?
Mi mennyi? – Örkény István százéves / Petőfi Irodalmi Múzeum

Szerző: Ibos Éva | 2012. ápr. 28.
„Jól olvasódik” – írta Szerb Antal 1937-ben kelt lektori jelentésében Örkény Félálom című regényéről, s tán maga sem sejtette (bár ki, ha ő nem), hogy az életmű befogadása ennek jegyében zajlik majd végig. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

A HOSSZÚ ÉLET TITKA
Örkény: Tóték / Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok 2010

Szerző: Jászay Tamás | 2010. aug. 22.
A 2004-es (!) premier óta a beregszásziak Tóték-előadása mit sem veszített erejéből. Aki ismeri őket, nem lepődik meg az állításon: mára a produkció számos új ízzel és színnel gazdagodott. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MINTHA SKATULYÁBÓL
Örkény István: Macskajáték / Soproni Petőfi Színház, Rivalda Fesztivál 2010

Szerző: Tarján Tamás | 2010. máj. 12.
Látszólag tip-top előadás a soproni, a főszerepekben nem lebecsülendő színészi teljesítményekkel. A budapesti vendégjátékon őszintén meg is tapsolta a Thália (Arizona Stúdió) közönsége. Az eredmény mégsem lelkesítő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

HŰ ÉS HŰTLEN
Örkény István: Macskajáték / Örkény Színház

Szerző: Nánay István | 2009. okt. 12.
Minimálszínház, amelyben nem a külső cselekvések fontosak – alig-alig vannak –, hanem a színészi jelenlét, a belső történések, valamint az Örkény István eredeti kisregényéhez is visszanyúló szöveg. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

AZ ÖRKÉNYARCÚ EMBER
Szirák Péter: Örkény István (pályakép)

Szerző: Szolcsányi Ákos | 2008. aug. 6.
Pályaképet írni nehéz. Érettségi dolgozattól többkötetnyi terjedelemig ugyanaz a feladvány: egyensúlyt találni műértelmezés és életrajz között. SZOLCSÁNYI ÁKOS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez