A Man Booker-díj mellett a 2019-es Nobel-díjat is elnyerő Olga Tokarczuk nagyregénye Jakub Frank 18. századi misztikus zsidó eretnekmozgalmának története. Valóságos helyszíneken mozgatja valóságos történelmi szereplőit, élükön a híveit a kikeresztelkedésig szédítő szélhámos vagy próféta Jakubbal. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Nobel-díj
MEGVÁLTATLANUL
„…OLYAN, AMILYENNEK LENNIE KELL” Jon Fosse irodalmi Nobel-díja
A 2023-as irodalmi Nobel-díj kiosztását a szokásos esélylatolgatás és izgalom előzte meg. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját ebben az évben Jon Fosse író és drámaíró kapta, akinek pályaképét regényeinek magyar fordítója rajzolja meg. A. DOBOS ÉVA ISMERTETŐJE.
AZ ELTŰNT IDŐNK NYOMÁBAN Annie Ernaux: Évek
Regény, élettörténet, önéletírás? Amikor a francia kritikusok arról kérdezték Ernaux-t, hogy tulajdonképpen milyen műfajba sorolható a 2008-ban megjelent Évek, az írónő kénytelen-kelletlen egy addig ismeretlen fogalommal válaszolt, amelyet társadalmi önéletírásnak fordíthatnánk. MATUZ BENCE KRITIKÁJA.
ÚGY ALAKULT, HOGY VAGYOK ÉS NÉZEM Wysława Szymborska: A növények hallgatása
Idén végre új Szymborska-könyv jelent meg magyarul. Az 1996-ban irodalmi Nobel-díjat kapott költő életműve valóban válogatott, rá is igaz a bon mot, hogy csak a jó verseit írja meg. Közel tíz évvel halála után versei, a költészethez és az élethez való viszonya semmit sem vesztett értékéből, aktualitásából. Egy 20. századi költő kortalan szövegei magyarul: ajándék a 21. századi olvasónak. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
BEFEJEZETLEN HONFOGLALÁS Alice Munro: Kilátás a Várszikláról
A Nobel-díjas alkotó nagymestere a kisprózának, rejtélyes, titokzatos tünemény, igazi realista, de a dokumentumokat is bőséggel felhasználó novelláiban mindig hagy valamiféle rést a misztikumnak. Pontosan annyi valóságot enged be írói világába, amennyi talányt. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA.