Az új évezred legnagyobb botránya egy jólnevelt életrajzi filmben, melyből az avatott szem számára kiderül, hogy Oliver Stone lett Edward Snowden védőügyvédje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Mozipremierek 2016
A ROSSZ ÍZLÉSŰ PRÓKÁTOR
ÖVEKET BECSATOLNI! Sully – Csoda a Hudson folyón
Clint Eastwood legújabb filmje, a Sully profin szállítja az izgalmakat, a nemzeti heroizmust és a szeptember 11-i áthallásokat – nem véletlen hát a premier dátuma. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
BEVÁLT RECEPT ALAPJÁN A remény receptje
A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon az Un Certain Regard szekció nyitófilmjeként bemutatott A remény receptje első látásra melodramatikus gasztro-pornónak tűnik, és ha a látszat nem is egészen csal, a film mesteri a maga műfajában, és meglepni is képes. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA.
SAVANYÚ A STATHAM-SZENDVICS A mestergyilkos: Feltámadás
RÁDUMÁLÓ VÉSZÜLÉK A barátságos óriás
A barátságos óriás minden elkövet azért, hogy feltalálja a mese nélküli mesét, a varázslat nélküli mágiát. És aki ezt kiszúrja, arra két órányi tisztes unalom vár a nyúl bélelt üregében. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
NEM MOND LE A KÖLTÉSZETRŐL Sing Street
NAGYOBB KALIBER Haverok fegyverben
A Haverok fegyverben című politikai szatírájával Todd Phillips bebizonyította, hogy rendezőként felsőbb ligába lépett. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
NÉZD ÉS MEGLÁTOD! Elliott, a sárkány
Remake-nek látszó, ám nagyon is önálló, szép, tiszta mese, melynek van bátorsága „csupán” arról szólni, hogy az álmokat nem szabad tönkretenni, hanem csakis megélni érdemes. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA.
A GÁLYARABSÁGRA ÍTÉLT KLASSZIKUS Ben-Hur
Timur Bekmambetov megpróbálta, ám körülbelül annyi esélye volt a diadalra, mint sikeres kocsiversenyt rendezni a lebontott Népstadionban. Igaz, ahhoz azért ő is kellett, hogy az új Ben-Hur ne csak felesleges legyen, hanem rossz is. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA.
NEM HATOL MÉLYRE A zátony
Ha egy rendező 2016-ban a Cápa remake-jével áll elő, és még csak be sem vallja, hogy Spielberget utánozza, akkor illik jó filmet készítenie. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA.
KOCSMA ÉS KÖLTÉSZET Szex, mámor, rock’n’roll
Az sem utolsó, ha azt boncolgatjuk, hogy ment-e előrébb a világ a filmek révén, hogy jobb emberek lettünk-e, mondjuk, A hét szamuráj után, de valahol mégis annak örül a bennünk élő földhözragadt befogadó, ha arról beszél egy alkotás, hogy miként kell kocsmát nyitni. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
TÉVEDÉS FORRÓN ÉS LÁNGOLVA Öngyilkos osztag
Nagy lendülettel érkezett az Öngyilkos osztag, és a végén nem is az derül ki róla, hogy a király, szegényke, megint meztelen, hanem hogy eleve pucéran született. David Ayer filmje még a jólöltözöttség illúziójához sem jut el ebben az igen harsány, és igen fölösleges moziban. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
A ROZSDÁS LÁBOS ESENDŐSÉGE Jason Bourne
Kell annál nagyobb gyomros, hogy visszasírjuk a tövismadaras Chamberlaint a pusztító szuperkém bőrében? Pedig hozzá jobban illett volna Bourne öregkora, mint a fiatalosabb Damonhoz, aki darabosabban mozog a vásznon, mint eddig bármikor. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
NO PARA Szellemirtók
Paul Feig megpróbálta. Becsületére legyen mondva, jól is áll a lányoknak a híres anorák. Csak az a gond, hogy az eredeti Szellemirtók nem valami egykor divatos holmi, amit fel lehet újítani, hanem tartósan ragyogó popkulturális jelenség. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA.
TÚSZOK A FÜRDŐKÁDBAN A klán
Mesteri formai megoldásai, csavaros története valamint felkavaróan magával ragadó atmoszférája révén Trapero átlagon felüli bűnügyi filmet rendezett. A keserű önvizsgálat, amelyre késztet, csak hab a tortán – vagy inkább gombóc, amit nem lehet lenyelni. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.