második világháború

TANULSÁGOK EGY TANÚSÁGTEVŐTŐL
Jonathan Freedland: A szabadulóművész – Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak

Jonathan Freedland A szabadulóművész című könyvét 2023-ban adta ki az Athenaeum. A szerző szerint Rudolf Vrba nevének Anne Franké, Oskar Schindleré és Primo Levié mellett a helye, a soá krónikáinak első sorában. Innen az alcíme: Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

„VALAHOGY MAJD MEGÚSZOM”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

Kiugrás a történelemből – meg kell hagyni, frappáns cím. De mit akar jelenteni? Háborúkból ki lehet ugrani, de a történelemből hogyan? Ezen morfondíroztam, mikor Ungváry Krisztián új könyvét kezembe vettem. Gondoltam, a könyv végére érve választ kapok a kérdésemre. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

SZERETNI CSELEKEDETTEL ÉS VALÓSÁGGAL
Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben

„… szeretném egy évnek a történetét megírni, ahogy azt átéltem, a maga tapasztalásaival, az élmények leszűrt eredményeivel 1944 márciusától egészen 1945 márciusáig. Háromszázhatvanöt nap? Sokak számára több év nyomorúságával és átélt tapasztalataival ér fel.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

NÓ-JÁTÉK AZ EPICENTRUMBAN
Klasszikus japán nó-színház a hirosimai Atombomba-dóm előtt

2021. november 15-én mély jelentéssel bíró helyszínen adták elő a hagyományos japán nó-játék két fontos darabját Hirosimában. Az ikonikus Atombomba-dómmal a háttérben az előadások felidézték a világtörténelem egyik legsötétebb időszakát, és bizonyítékul szolgáltak a művészet évszázados katasztrófákat is túlélő erejére. CSEH DÁVID ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

ZSIDÓ TÉMA – TUTI TÉMA
David Schalko: Nehéz csontok

„Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják.” Így kezdődik a Nehéz csontok című regény fülszövege, de egyáltalán nem úgy folytatódik, mint ahogyan a kezdőmondat után várná az olvasó. Súlyos történelmi regény helyett gengszterregényt tartunk a kezünkben. Hősök-e a hősök és áldozatok-e az áldozatok? KONOK PÉTER RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

CSALÁDI FOTÓALBUMOK
Philippe Sands: Kelet-nyugati utca

„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Az ő fizikai és szellemi útjukat írja le a Kelet-nyugati utca megrendítő tárgyilagossággal. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

SODRÓDÁS
Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül – Egy európai család története a második világháborútól napjainkig

„Ott ülni ebben a csodálatos teremben, és hallgatni, amint a meghívott harminckét ország minden egyes képviselője azt mondja, szíve szerint befogadná a menekülteket, de legnagyobb sajnálatukra azt kell mondaniuk, hogy… ez nem lehetséges – nos, mindez nagy tanulság és nem kis trauma volt számomra”. Golda Meir, „zsidó megfigyelő”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

A GAZDAG ZSIDÓ, AKI JÓL TUDOTT FESTENI…
Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete / Magyar Nemzeti Galéria

Farkas István sokadik újrafelfedezését ígéri a Nemzeti Galéria életmű-kiállítása. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a saját gyűjteményen kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Vajon miért kell újra és újra rácsodálkozni az életét 75 éve Auschwitzban végző festő életművére? ZÖLDI ANNA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez