„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
„A vezéreink szolgák, öcskös. Ez a tragikomédia: hogy minden zsarnokban egy félelemtől cidriző, hót átlagos szolga lapul” KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
A Migrén című regény tétje a történelem abszurditásával szemben a személyes etikai autonómia visszavétele. Alakjai pontosan felvázoltak, nyelvhasználata, ritmusa arra inspirálja az olvasót, hogy szinte egyhuzamban elolvassa, és izgalommal várja a cselekmény fordulatait. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
„Tulajdonképpen miért tűrnek el a zsidók mindent? Úgy értem, miért nem védekeznek? Miért csak menekülnek?” HUSZÁR ÁGNES ÍRÁSA.
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
Dunai Andrea az 1944/45 hónapjaiban az országokból kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, visszaadásáról ír. Szembesít bennünket a háború okozta rombolással, fosztogatással és azzal a keserű felismeréssel, hogy a jóvátétel nem több puszta szónál. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Ungváry Rudolf művének címe és valóságos, ám mégis szimbolikus helyszíne a badacsonyi nyaraló. Az épület tulajdonosainak sorsa fotografikus hűséggel villantja fel a múlt század magyar társadalmának hiteles képét. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA.
Vitái ellenére is összetartó és túlélő közösség krónikáját írta meg Závada Pál. A szereplők nagy súlyokat cipelnek és többes szám első személyben beszélnek, ami jelenti a szerteágazó, mégis egységes családot, de a korabeli magyar elitet is. A Hajó a ködben mégsem csak a Weiss család menekülésének jelképe, sokkal több annál. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
Egy osztrák vidéki fiút Bécsbe vet a sorsa trafikosnak a második világháború előtt. Itt találkozik az idős, nagybeteg Freuddal, aki nem lélekbúvárként, nem tudósként, csak beszélgetőtársként van jelen a fiú életében. Borús hangulatú felnövekedésregény a világháború árnyékában. TAMÁS ZSUZSA ISMERTETŐJE.
A könyv címe, Elmondani az elmondhatatlant, részben arra utal, hogy nyelvi fordulatra is szükség van ahhoz, hogy kibeszélhetővé váljon a második világháborús szovjet csapatok katonái által elkövetett tömeges nemi erőszak traumája. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.