Márton László új, Tovább is van című novelláskötetének hőse egy ifjú szerkesztőgyakornok. M. L. kalandozik szerte az országban és az időben, az ötvenes évektől a kétezres évekig. A regény- és drámaíró, műfordító, esszéista szerző visszakanyarodik pályakezdő műfajához. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Marton László
HA TOVÁBB IS VAN, MONDJA MÉG!
„A TELIKBEN PŐRÉN VAGYOK” Beszélgetés Márfi Márkkal
Őszinteségével, frissességével mellbevágó a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2020-ban végzett Márfi Márk önreflexív szakdolgozatából született Telik – egy óra az életedből című egyszemélyes előadása, amit a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban láthat a közönség. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
FOLYTATÁS? Márton László – Darvasi László – Závada Pál – Tasnádi István: Az ember tragédiája 2.0 – székesfehérvári Vörösmarty Színház
A bemutató egészén látszik a fehérvári társulat ereje, s külön méltánylandó az a kollektív munka, amelyet a színészek az előadás létrehozásába fektetnek. Nyilvánvaló, hogy a Tragédia folytatásának megszületése mind a vállalást, mind a szakmai színvonalat tekintve fontos esemény. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
VESZTŐHELY Spiró György: Kvartett / Pesti Színház
„Van kovászos uborka!” Ez az elordított mondat – Börcsök Enikő ordítja el – valami olyasmit jelent, hogy az isten verje meg ezt a mi örökké és örökre nyomorult életünket. És veri. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
INKÁBB VAGYOK POFÁTLAN, MINTSEM ELVESZÍTSEM A SZABADSÁGOM Beszélgetés Bach Katával
Színházi gyakorlatát, majd még egy rövid időszakot a Szputnyik társulatánál töltötte, egészen annak megszűnéséig. Több független társulatnál is dolgozott, majd a Vígszínházhoz szerződött. Pályakezdésről, váltásokról, szerepekről beszélgettünk Bach Katával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A padlás / Vígszínház
Rengetegen – állítólag nagyjából tízezren – néztük élőben és távolról A padlás 999. előadását. És néztük volna többen is, ha bírta volna az e-színház a belépő kódok küldésének iramát. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A SZÍNPADON KIDERÜL Beszélgetés Dés Lászlóval
A Pál utcai fiúk vígszínházi előadásának zeneszerzőjével, a kritikusdíjra jelölt Dés Lászlóval beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA.
TÉBOLYULT LEGENDÁRIUM Márton László: Hamis tanú
Márton László új könyvét időnként kedvem lett volna a földre dobni és jól megtaposni, vagy ahogy a híres kritikus, Marcel Reich-Ranicki tette a Spiegel címlapján Günther Grass könyvével, szétszakítani. Annyi benne az idétlen, infantilis vicc. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
SZEMEK Kontakt –Keleti Éva fotói / Magyar Nemzeti Múzeum
A kiállítás születésnapi megemlékezés, amely azonban nemcsak a nyolcvanöt éves fotósnak szól, hiszen azt a nyolcvanöt képet, amit az ünnepelt a kurátorával, Szarka Klárával közösen válogatott ki, igazából a közönség kapja ajándékba. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
ÉDES GRUNDUNK Dés – Geszti – Grecsó: A Pál utcai fiúk / Vígszínház
Nem vitás, igazi slágerdarab lesz a Vígszínházban A Pál utcai fiúk, s ezen még az a tény sem változtathat, hogy Molnár Ferenc regényéből egyslágeres zenés darab született. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
FÉRFIVAKSÁG Molière: A nők iskolája / Katona József Színház
Frappáns újrafordítás, szellemesen működő díszlet, karaktert teremtő jelmezek, pompázatos alakítások, elegáns és gondos rendezés – a műgond megtestesülése. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
A MÚLT A TÉNYEKKEL ÁLCÁZOTT JÖVŐ? Márton László-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában
A szellemidézés és a történelem ismétlődésének jegyében telt Márton László január 25-i estje, a Literárium című irodalmi beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán a Müpában. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA.
CSODÁK NINCSENEK L. Frank Baum – Harold Arlen – E.Y. Harburg: Óz, a csodák csodája / Vígszínház
Ez derül ki a Vígszínház Óz, a csodák csodája bemutatójából: hogy lesz-e eszünk, szívünk, bátorságunk, és eljutunk-e oda, ahová akarunk, az mind rajtunk múlik. Hadd tudja meg gyerek és felnőtt. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
SOSEM CSERÉLNÉM FEL A JELENT Beszélgetés Benedek Marival
A Színikritikusok Díjának egyik várományosával, Benedek Marival beszélgettünk, aki a Radnóti Színház Oresztész című előadásának jelmeztervezéséért kapta a jelölést. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
PÁRHUZAMOS KRITIKÁK Margócsy István: Eleven hattyú
Kortársi kritikagyűjteményének valamennyi fejezetét 19. századi idézettel nyitja, könyve egészét 1838-ban megfogalmazódott gondolatokkal zárja a szerző, hogy két nagy szakterületét, a romantika/reformkor irodalmát és a modernitás-kutatást összekapcsolja. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.