Magyar Nemzeti Galéria

ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON
Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)

A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez

A VISSZAVÁGYÓDÁS HULLÁMAIN
TechnoCool / Magyar Nemzeti Galéria

Mára eltelt annyi idő, hogy a korszak alkalmassá és érdemessé váljék a vizsgálatra. Az akkori gyerekek végérvényesen felnőttek, a kilencvenes évek fiataljai immár középkorúak lettek. Számos veszteséget és irtózatos gyorsulást hozott az új évezred: a TechnoCool jó időzítéssel talál szíven egy generációt, amelynek tagjai örömmel lebegnek a visszavágyódás hullámain. VERESS GYÖNGYI KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ANILIN ÉS TOMBOLÓ NAP
Csontváry 170 / Szépművészeti Múzeum

Százhetven éve született Csontváry Kosztka Tivadar, és közel százhúsz éve nyílt első jelentős budapesti kiállítása, hatvan éve pedig átfogó tárlat műveiből itt, a Szépművészeti Múzeumban. Most két partnerintézmény, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum közreműködésével nyílt retrospektív kiállítás a művész születésének kerek évfordulójára. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

SERENDIPITY – AVAGY A VÁRATLAN LELEMÉNY
Vaszary. Az ismeretlen ismerős / Magyar Nemzeti Galéria

A serendipity azt a képességet jelöli, ami alkalmassá teszi birtoklóját, hogy a véletlen vagy éppen bölcs belátása révén ott is értéket találjon, ahol nem is várná. A Magyar Nemzeti Galéria újonnan felfedezett Vaszary-képeire ez kétszeresen – az új művek és Vaszary művészi látásmódjára nézve – is igaz. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MINDENT A SZEMNEK…
Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) / Nemzeti Galéria

Adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt Art deco Budapest kiállítása. Ez a stíluskorszak – bár minden megvan benne, amiért lelkesedni lehet – időről időre elfelejtődik, kimegy a divatból. Aztán visszajön, mert a luxust nem lehet megunni. A két világháború közötti korszak jellegzetes ízléséről átfogó képet adó tárlat csupa glamour, tobzódik az érzéki vizualitásban. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MINT EGY JÓ MANET VAGY MONET
Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál művészete / Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria meghosszabbította a Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítását, február 20-ig látogatható a tárlat. A nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítást hétfőn is meg lehet nézni, szombaton és vasárnap pedig este 8 óráig tartanak nyitva. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A TÖLGY ESZTÉTIKÁJA
A látható láthatatlan. Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből / Magyar Nemzeti Galéria

A fával való különleges kapcsolatát átszűri, átlényegíti Hollán, és amit elénk tár, az egy olyan szubjektív élménykép, amit senki más nem vethetett volna vászonra. „Ez egy romantikus viszony. Érezni kell, melyik fa vár engem.” – vallja a művész. Nála a fa szót kér, egyenrangú fél, nem pusztán illusztrált anyag. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

SCULLY ELBESZÉLÉSEI
Sean Scully: Átutazó – retrospektív kiállítás / Magyar Nemzeti Galéria

A kiállítások, és bennük a művek, olvashatók. Scully egyes történetei a szárnypróbálgatásról szólnak, mások az útkeresésről, amelyben a művészettörténeti példaképek kísérik hősünket, de vannak elbeszélései, amelyek az emberi élet legnagyobb tragédiájába vezetik el az olvasókat. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

A GAZDAG ZSIDÓ, AKI JÓL TUDOTT FESTENI…
Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete / Magyar Nemzeti Galéria

Farkas István sokadik újrafelfedezését ígéri a Nemzeti Galéria életmű-kiállítása. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a saját gyűjteményen kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Vajon miért kell újra és újra rácsodálkozni az életét 75 éve Auschwitzban végző festő életművére? ZÖLDI ANNA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

ÁLMOK HÁLÓJÁBAN
A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben / Magyar Nemzeti Galéria

A Nemzeti Galéria szürrealista kiállításán több stratégiát követve is végighaladhatunk. Lépten-nyomon meglepetésekbe ütközünk, majd sejtésünk beigazolódik: a szürrealizmus nem pár bohém festőművész játékos kalandja volt a tudatalatti világában, hatása az irodalomtól a filmművészetig behálózza a korabeli művészvilágot.SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.

Tovább a cikkhez