A csendéletekről általában barokk pompájú, túlcsorduló borospoharak és roskadozó gyümölcskosarak vagy éppen a vanitas-képek koponyái jutnak eszünkbe elsőre. Derkovits Gyula csendéletei ehhez képest rendkívül prózaiak. A teljes életművet bemutató, nagyszabású tárlat nyitóképe a Halas csendélet – ezen egy szerény ebéd kellékei láthatók. SIMON BETTINA ÍRÁSA.
Magyar Nemzeti Galéria
A VÁROS PEREMÉN
IDŐTLEN ROZSDA Rozsda Endre. Az idő ölelésében / Magyar Nemzeti Galéria
Eötvös Péter mondta nemrég egy interjúban, hogy Bartók Béla hatott a legjobban a zenei munkásságára: „Nem csupán ő az első, hanem olyan ő a zenében, mint az anyanyelv. Épp, ahogy magyarul beszélek, ennyire erős a bartóki hatás. Ott él bennem.” VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
CHAGALL SZÁRNYÁN Marc Chagall és Ámos Imre / Magyar Nemzeti Galéria
Az ikertárlat megtekintése ambivalens érzéseket idéz elő: egyrészt ott a jogos büszkeség a magyar művészt illetően, hogy van nekünk és most sokunkhoz szólhat e megcsonkított életmű, másrészt valami unfairség utóíze is a torkunkon akad, hisz Chagall mellé nehéz teher kiáll(íta)ni. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
KIRÁLYOK, „KERÉNYIK”, KISDEDEK Hősök, királyok, szentek; Kortárs festők a magyar történelemről / Magyar Nemzeti Galéria
Egy nem túl invenciózus válogatás, továbbá egy gyermekrajzokkal kiegészített giccsparádé – nemzeti reprezentáció háromféleképpen. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
FAIT ACCOMPLI? Szakértők a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összevonásáról
Az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője, Rényi András beszélgetés-sorozatot indított Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
RIPPL-RÓNAI REJTETT ARCA Rippl-Rónai – Művek régi gyűjtők kezéből / Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria hatodik éve mutatja be több mint 80.000 darabot számláló grafikai gyűjteményét, félévente változó tematikus tárlatokon. Az aktuális kiállítás Rippl-Rónai József grafikai munkásságát mutatja be, a művész 150. születésnapja alkalmából. SZABÓ TAMÁS ÍRÁSA.
MENTŐAKCIÓK IDEJE Beszélgetés Baán László kormánybiztossal
A Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt öt évtizedben egyszer sem tudott önálló kiállítással bekerülni a nyugati világ valóban jelentős múzeumaiba – indokolja Baán László kormánybiztos a Szépművészeti és az MNG összevonását. HAMVAY PÉTER INTERJÚJA.
MÁSKÉPPLÁTÓ SZÖG Privát labirintusok / Magyar Nemzeti Galéria
A művészek a társadalom hivatásos másként gondolkodói, az autisták pedig olyan szuperrealista alkotók, akik nem tudnak nem másként gondolkodni. Így a kortárs alkotók és az autizmussal élő művészek közös kiállítása a periféria és a művészet alapkérdéseiről gondolkodtat el. SISSO KRITIKÁJA.
A DICSŐ MÚLT FELTALÁLÁSA XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép / Magyar Nemzeti Galéria
Ahogy a történelmi események is újraíródnak a jelen szemszögéből, a nemzet fogalma sem állandó. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállítás azt a folyamatot mutatja be, ahogy a XIX. században fokozatosan felépült/átalakult a magyar nemzet képi reprezentációja. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
SZABADULÓMŰVÉSZ „Magyar Ropszódiák” – Félicien Rops, a belga szimbolizmus mestere / Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria felső szintjén látható kiállítás bejáratánál 18-as karika jelzi, hogy csak nagykorúaknak ajánlott. Nem véletlenül: Rops munkái szinte minden, a művészettörténet erotikus/pornográf alkotásait felvonultató könyvben szerepelnek. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
A KÉNYSZER EREJE Kovásznai György életmű-kiállítása / Magyar Nemzeti Galéria
Kovásznai György életművének bemutatása és rekontextualizálása nem pusztán egy kevéssé ismert életmű leporolását és a kisszámú rajongótábor félhomályos emlékeinek felidézését jelenti, hanem a hatvanas-hetvenes évek képzőművészetének újragondolását is. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
FELTÁMAD A MÚLT München magyarul / Magyar Nemzeti Galéria
A francia modernista törekvések felől nézve a XIX. század magyar képzőművészete nem más, mint patetikus történelmi festmények, negédes tájképek, giccses zsánerek sorozata. De vajon helyezhetjük-e nemzeti festészetünket más perspektívába is? DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
AZ ELÉGEDETLEN FESTŐ Borsos József (1821-1883) festő és fotográfus / Magyar Nemzeti Galéria
A Nemzeti Galéria Borsos József kiállítása nem fog tömegeket vonzani, ennek ellenére jó döntés volt a megrendezése. Példa arra, hogy a kiállítás-rendezés első számú indokaként kikiáltott látogatottságot egy szakmai intézménynek olykor a valós helyére kell tudni söpörnie. LÁNYI ZORKA ÍRÁSA.
101 TÖRTÉNET A szóra bírt műtárgy, Új szerzemények, új eredmények az 50 éves Magyar Nemzeti Galériában
Elektronikus katalógust jelentetett meg a Magyar Nemzeti Galéria két évvel azután, hogy – többek között – „A szóra bírt műtárgy” című kiállítással megünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A CD-lemezen az utóbbi évtizedek szerzeményei sorakoznak magyarázó szöveggel kísérve. IBOS ÉVA CIKKE.
ESZTERHÁZÁTÓL A MŰVÉSZHÁZIG Zenetörténeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria / Múzeumok Éjszakája 2009
Zenés időutazásra indultunk a Múzeumok Éjszakáján a Budai Várban: bemelegítésként pozitív-orgonát hallgattunk, klasszikus kamarazenével folytattuk, s végül megérkeztünk a nagyszínpadi popkoncertekhez. Közben azért jutott idő kiállításokra is. SZILÁGYI ZSUZSA ÍRÁSA.