Az Esterházy-mű által ábrázolt világ szelleme annyiban mindenképpen uralkodik a kiállításon, hogy a felkért képzőművészek nagyobb része a megúszásra gyúrt: korábbi műveiket adták be, fittyet hánytak a regényre, vagy a műalkotás szerves részévé emelték az ellógás mozzanatát. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Kortárs képzőművészet
ISMÉTLÉS A TUDÁS
ÍTÉLET: TOTÓ Kicsiny Balázs: TOTÓ, avagy a vád tanúja / Bartók32 Galéria
Kicsiny Balázs installációiban az emberi alakok annyira valósnak tűnnek, hogy szinte megmozdulnak. A Bartók32 Galéria kiállítótermében csak a függöny alól kikandikáló cipők és a drapérián áttűnő sziluettek árulkodnak róluk, mégis emberi alakok veszik körbe a látogatót. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
MÍTOSZLESEN Átlövés – A Puskás Ferenc-hagyaték kortárs művészek reflexióival / Viltin Galéria
Érmek, kupák, csillogó ajándékhegyek, dedikált mezek és sokat látott cipőrelikviák találkoznak a festővászon üres focipályáival, pszeudolabdákkal és egy halom „Öcsi gólt rúg”-sziluettel. A Puskás-mítosz páratlan ereklyéire hét művész reflektált. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
JUHARLEVÉL ÉS CSIPKE Re: InSitu – Kortárs kanadai magyar művészek kiállítása / Szentendrei Teátrum és Nyár 2009
A közös nevezőt kereső szem nem nyugszik: megjelenik-e a képeken és a tárgyakon valami olyan, amit kanadai magyarnak vagy magyar kanadainak nevezhetünk? Mondjuk azon túl, hogy a juharfa levele csipkés szélű. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
FILMKÉPVADÁSZ Szépfalvi Ágnes: Préda / Kiscelli Múzeum, Budapest
Ha van látszólag könnyen emészthető, mégis zavarba ejtő magyar nőművész, akkor Szépfalvi Ágnes az. Préda című kiállítása a Kiscelli Múzeumban tekinthető meg. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
ÜSSED, ÜSSED, MONDANIVALÓCSKÁM! Verebics vs Bánki – BOX (videoinstalláció) / ArtFactory
Verebics Ágnes és Bánki Ákos festőművészekben felgyülemlett a „sújtós mondanivaló”, úgyhogy jól odacsaptak – egymásnak. A videoinstalláció bemutatását a technikai nehézségek küzdelmessé tették, de a hatás nem csak emiatt nem volt ütős. FÜRTH ESZTER KRITIKÁJA.
NAGY FELBONTÁS Pixelek / Ernst Múzeum
Gyakorlatilag teljesen ismeretlen képzőművészek; munkáik egyedi látásmódról és tehetségről tanúskodnak. Vajon van-e bármi okunk bízni abban, hogy egyszer majd híresek lesznek? KOVÁCS BÁLINT ÍRÁSA.
A TEST ÉS A SEMMI Csurka Eszter: Új képek / B 55 Galéria
Képei előtt az ember feszeng. Nem tudja, mit lát. Erőlteti agyát. Elkapja tekintetét. Aztán mégse. Úgy jár, mint Szabó Lőrinc Lócija csirkevágás közben: nézné is a véres jelenetet, de menekülne is előle. A magyar rendszerváltás utáni kor ”saját élője” Csurka Eszter. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.
POLITIKAI MŰVÉSZET? Kiáramlás és delej – 1968 hatása a kortárs magyar képzőművészetre / Centrális Galéria
Nehéz ma elképzelni a 60-as évek kis újavantgardista csoportjait, amint cselédszobákban, rettegve és lelkendezve Stockhausent hallgattak, kincsként forgattak egy-egy kortárs nyugati albumot, vagy valamelyik szerencsés társuk párizsi, római élménybeszámolóját hallgatták. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
EMELKEDŐBEN Sonja Krasner gyűjteménye a B55 Galériában / Zsidó Nyári Fesztivál
Mindhárman húszas éveik végét járják. Mindhármukat ismeri a szakma. Mindhármuknak díjaik, külföldi referenciáik, gyűjtőik vannak. Fiatal nők és fiatal festők, de – szociológiai értelemben – nem festőnők. Ők festők. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.
CSENDES HISZTÉRIA Tarr Hajnalka: Pedig menteset kértem / ACB Galéria
Tarr Hajnalka nagy, fehér rajzlapjai mintha egy nagyon sértődött óvodás kirohanásait rögzítenék, miközben belső feszültségeiket ízig-vérig felnőtt tapasztalat mozgatja. Kiállítása Pedig menteset kértem címmel augusztus 16-ig látható az ACB Galériában. ZANIN ÉVA CIKKE.
ALAGÚT A FÉNY VÉGÉN Regős István: Átjárások; Bartók 32 Galéria
A Képzőművészeti Főiskolán Sváby Lajos osztályába járt, első kiállítását a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban rendezte, de pályáját nem ez a két adat határozta meg. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.