Rossz vért szül, mondja a szakszervezetis hősünknek, mármint ha együtt ebédel a többiekkel, miközben még nem tisztázta magát az úgynevezett félreértések alól. Ki ne gondolna ekkor hősünk aranyerére? MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
Normál esetben az ember az ablakon keresztül mászik be a múzeumba műkincset lopni. De mi van akkor, ha a művész teszi oda a létrát, ráadásul az maga a mű? Nem beszélve arról, hogy amiért az ember az említett művet megmászva bemegy, azt nem lehet kihozni, mivel az maga a tér. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
Pár éve valaki azt mondta, hogy a munkás a kapitalizmusban el fog tűnni. Ha ez igaz, akkor Kelet-Európában nincs kapitalizmus. Ha mégis van, akkor a munkások bementek a Műcsarnokba. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
Bár a templom ősidők óta hagyományosan menedék, ebben a regényben azonban ebbe a templomba mindenki belehal (vagy nyomorék lesz, mert leesik róla). MÜLLNER ANDRÁS KRITIKÁJA.
Halász kísértetiessége, pontosabban a kísértetiesség iránti vonzalma rabul ejtő, a dolog innentől már tényleg a szellemidézés körül forog. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
A kiállított tárgy természete értelemszerűen megszabja a néző helyét is a térben. A Műcsarnokban most olyan filmeket nézhet az érdeklődő, méghozzá kényelmesen elterülve, amelyeket huszonvalahány éve még állva sem biztos, hogy láthatott volna. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
A videó és a videót használó közösség alapvető változásokat élt meg az elmúlt évtizedekben. A képrögzítés technikai forradalmai egymást követték. Európa keleti felében ezzel párhuzamosan másféle forradalmak is zajlottak. A szovjet blokk romba dőlt… MÜLLNER ANDRÁS BESZÁMOLÓJA.
Milyen típusú viták és paradigmaváltások zajlanak/zajlottak az utóbbi időkben a szociológiában az új feltételek (posztindusztriális társadalom, internet) között megváltozni látszó kultúra kapcsán? A Replika válaszol. MÜLLNER ANDRÁS FOLYÓIRAT-ISMERTETÉSE.
A közös nevezőt kereső szem nem nyugszik: megjelenik-e a képeken és a tárgyakon valami olyan, amit kanadai magyarnak vagy magyar kanadainak nevezhetünk? Mondjuk azon túl, hogy a juharfa levele csipkés szélű. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
Hat művész (három lengyel és három magyar) fotóit tekintheti meg az érdeklődő a Lengyel Intézetben a hónap végéig. Vajon van-e a lengyel-magyar barátságon túl lengyel-magyar fotográfiai látás? MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
A kép kedvéért, mondja Vető János, bele kell nyúlnom a valóságba. Utálom az „ellesett pillanatokat”. A kamera nem leskelődik. A kamerának foglalkoztatnia kell a tárgyát. A fotózás: akció. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
A nyolcvanas években láttam egy fotót egy hetilapban, amelynek készítője részletekből állította össze a legszebb női arcot. A szájat Sophia Lorentől, a szemet Brooke Shieldstől vette. A végeredmény a legkísértetiesebb arc lett. Az ördög a részletekben és a pixelekben lakik. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
A Mai Manó Ház két kiállítása első látásra különböző anyagokat tár a nézők elé, valójában ugyanannak a témának mutatják meg más-más vetületeit. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.
„Kések, kések, hatalmas kések”, visszhangzik a tárlatlátogatóban az egykori A. E. Bizottság száma, amikor belép a Mircea Cantor műveinek szentelt kiállítás második termébe. Negyvenkilenc bagett, negyvenkilenc klasszikus-szegecselt konyhakéssel keresztbevágva, és a negyvenkilenc tésztasebből só folyik az asztalra. MÜLLNER ANDRÁS KRITIKÁJA.