A legfőbb bűn a gyávaság – ennek a megállapításnak Bulgakov regényében és Gyöngyösi Levente zenés színpadi adaptációjában egyaránt fontos szerep jut. Az opera-musicalt és annak rég várt (online) bemutatóját nem érheti e valóban oly undok bűn vádja. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Kentaur
„ÉLJEN AZ ESZME”
CSODÁK NINCSENEK L. Frank Baum – Harold Arlen – E.Y. Harburg: Óz, a csodák csodája / Vígszínház
Ez derül ki a Vígszínház Óz, a csodák csodája bemutatójából: hogy lesz-e eszünk, szívünk, bátorságunk, és eljutunk-e oda, ahová akarunk, az mind rajtunk múlik. Hadd tudja meg gyerek és felnőtt. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KETTŐ AZ EGYBEN Jekyll & Hyde / Szegedi Szabadtéri Játékok 2012
Vajon kívánatos eredmény-e, ha a XIX. század egyik legnagyobb lélektani-bűnügyi története a musicalszínpadon a „nem fáj” és a „kellemes” regisztereit lakja be? LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
FUSS, HOGY UTOLÉRJENEK! Boublil – Schönberg: A nyomorultak / Kecskeméti Katona József Színház, Budapesti Nyári Fesztivál 2011
Mi tagadás, hogy Victor Hugo vagy másfélezer oldalas regénykolosszusának zanzája ma is szinte mindenki számára ismerős, azt jelentős részben a nyolcvanas évek eleje óta hódító musicalnek köszönhetjük. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
„NÉZŐ, LÉGY ELNÉZŐ” Shakespeare: Rómeó és Júlia / Vígszínház
Van minden: kivetített monitor, motoros száguldás színes mozgóképeken a színház környéki utcákon, majd élőben a színpadon, akrobatikus egyensúlyozás Júlia erkélye alatt, keresztül-kasul bejátszott nézőtér és romba döntött Vígszínház a kripta-jelenetben. Csak dráma nincs. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
VIRÁGOT VIOLETTÁNAK Verdi: Traviata / Armel Operaverseny és Fesztivál 2010
A vendéglátó Szegedi Nemzeti Színház idén ismét elkészítette a maga versenyprodukcióját. Juronics Tamás Giuseppe Verdi Traviata című lakberendezési magazinját állította színpadra. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
REMI Erkel Ferenc: Sakk-játék / Forte Társulat, Gyulai Várszínház 2010
Egy mára elveszett, alkalmi jellegű pantomimjáték ugyancsak erősen alkalmi jellegű táncszínházi rekonstrukcióját ígérte Erkel szülővárosának tószínpada július 20-án. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
A KÉNYSZER EREJE Kovásznai György életmű-kiállítása / Magyar Nemzeti Galéria
Kovásznai György életművének bemutatása és rekontextualizálása nem pusztán egy kevéssé ismert életmű leporolását és a kisszámú rajongótábor félhomályos emlékeinek felidézését jelenti, hanem a hatvanas-hetvenes évek képzőművészetének újragondolását is. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
ÚJABB RETTENETES GYEREKEK Álmodozók / Thália Színház, BTF 2010
Kockázatos vállalkozás egy film alapján színházi előadást csinálni, pláne ha maga a film is részben a filmről mint művészetről szól. A látvány helyébe ekkor az emberek közti szituációk lépnek, s a néző fő kérdése az lesz: mennyire erősek és teherbíróak ezek a helyzetek? BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
KÖNYÖRTELEN ÉBRESZTÉS Szegedi Kortárs Balett: Csipkerózsika / Nemzeti Táncszínház
Régi szendergésből riasztja fel a hagyományos Csipkerózsika-olvasatot a szegedi előadás. Tündérvilág, a balettirodalom klasszikusának romantikus pátosza helyett szexuális vágyak és kegyetlen viszonyok mentén rajzolódik ki a felnőtté válás rémálma. SZ. DEME LÁSZLÓ KRITIKÁJA.
A KÖRÖMCIPŐ ÁRNYÉKÁBAN Marica grófnő – Szegedi Szabadtéri Játékok
A Dómból (talán az égből) alápottyant óriástárgyak furmányos költészetet visznek a színpadra. A sziporkákat szóró rendezői és díszlettervezői kéz néha elengedi egymást, de az előadás minden apró kisiklása ellenére nagyszabásúan pimasz operettvízió. HALÁSZ GLÓRIA CIKKE.
HIDEGVÉRPROFIK Vámpírok bálja / Magyar Színház
Kockázatos volt tavaly a vállalkozás mind a szervezők, mind a nézők részéről: viszonylag ismeretlen nevekkel nem a legismertebb musicalt bemutatni, ráadásul drága jegyekért. Annyi kijelenthető: ár-érték arányban a Vámpírok bálja rendben van. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.