Molnár Ferenc dramaturgiájának keresztezése Mohácsi Istvánéval; régi és új kaposvári színészek találkozása Mohácsi János rendezői professzionalizmusával; életbevágó kérdésekre való rákérdezés: az évad egyik legfontosabb előadása. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA.
Termékeny kettősség feszül egymásnak Rusznyák Gábor Oidipusz-rendezésében: a Fosse-átirat nyelvi és képi egyszerűségre törekvő stílusban mítosztalanítja a (bűnügyi) tragédiát, amihez egy szertartás-színházi elemekből építkező komplex formavilág társul. Az összhatás lenyűgöző. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Boriska fel akarja lógatni magát. Dobálja a csomózott kötelet fölfele egy magasan kiálló gerendára, de a mutatvány sehogy nem akar sikerülni. A humorral dúsított, iróniába áztatott népszínmű virgonc derűvel szólal meg Kaposváron. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Regényátdolgozás, népmese, Andersen-mű és ballada-kollázs. Egyik sem kifejezetten bábelőadás, de mindegyikben szerepelnek bábok. Melyikben hogyan? Ez itt a kérdés. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Amiért mindenki drukkolt, megtörtént: Törőcsik Mari visszajött, látott és győzött. A baj, hogy Anatolij Vasziljev kaposvári rendezése kapcsán más örömteli eseményről nemigen tudunk beszámolni. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Száz év nagy idő, pláne egy olyan mindenható intézmény életében, mint a múzeum. A jubileum okán nagyszabású tárlatot állítottak össze Kaposváron. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
Az év kiállításának titulálják Kaposváron az idők során modern művészeti galériává fejlődött képtár idei utolsó tárlatát. Kétség nem fér hozzá, így is van. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
Nem kisebb feladatra vállalkozott a megyei múzeum, mint hogy megrajzolja az ezredforduló somogyi művésznemzedékének markáns arculatát. Van mit. SZÉL JÁNOS KRITIKÁJA.
Legelsősorban is nagyon szabad előadás a Szabadazá. És nemcsak azért, mert voltaképpen a legújabb kori szabadság kitöréséről szól – bár a kohézióját ez adja -, hanem azért is, mert változatos kifejezésbeli és formai eszköztárát is a szabadság szervezi. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Immár a harmadik színhelyén állomásozik a tavalyi Dzsingisz kán-kiállítás kiegészítése, a digitális eszközökkel is operáló tatárjárás-vándortárlat. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
Kaposváron látható utoljára a Papp Katalin és Gálig Zoltán művészettörténészek értő keze által összerendezett, s mellesleg szólva jó kétmilliárd forintnyi értékű műalkotást felvonultató japáni kiállítás. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
Két nap fékevesztett duhajkodás, túlhevült magyar haláltánc. Rusznyák Gábor izzó színpadra állította Móricz Zsigmond drámáját. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.
A hazai kritikaírást is szokatlan feladat elé állította a nagy port kavart kaposvári előadás, a Mohácsi-testvérek tiszteletlen tisztelgése 1956 előtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.