Bödőcs Tibor új kötete, a Prímszámok hóesésben önmeghatározása szerint miniatűrök gyűjteménye, amelyben rövid és még rövidebb írások sorakoznak, és végérvényesen választ ad a kérdésre, hogy Bödőcs egy humorista, aki ír, vagy egy író is, akinek legfontosabb eszköze a humor. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
Szöllősi Mátyás válogatott és új verseinek kötetében történeteket mesél. Töredezett és hézagos történeteket, mozaikos képekben. Az olvasó saját életeseményeire és alapvető tapasztalataira ismer a versekben. KAZSIMÉR SOMA RECENZIÓJA.
„A háború egy kissé lelassult, talán ez egy viharos támadás előtti csend. Rengeteg üzletet magára hagytak, amelyek most elsötétített kirakatokkal csábítják magukhoz a fosztogatókat.” IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Mátyás Győző Szökevények című bűnügyi regényének június elsején volt a bemutatója az Írók Boltjában. Fájdalom, hogy a szerző már nem ülhetett ott M. Nagy Miklós szerkesztő és Csíkvári Gábor, az ELTE nyugalmazott tanszékvezető tanára mellett az asztalnál. BORSOVSZKY ÉVA AJÁNLÓJA.
Szerzők és kiadók sora jött rá az elmúlt években, hogy a történelmet muszáj másképp elmesélni. Viccesen, mai nyelven, akár képzeletbeli szelfik, akár karikatúrák segítségével. Az eredmény? A történelmi figurák életre kelnek. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Kazuo Ishiguro poszt-Nobel kötete, a Klara és a Nap hibátlanul belesimul a szerző életművébe. Lappang, féken tart és sejtet, de soha nem árad ki. Klara, a cím- és főszereplő éppenséggel lehet az a harmadik szempont, amire az emberiségnek szüksége van. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
Cserna-Szabó András ötödik gasztronómiai témájú kötetében időt és teret figyelmen kívül hagyva vezeti végig olvasóit a konyha és a kultúra kapcsolódási pontjain, körberajzolva a világot. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE.
Mit érdemel az szerző, aki az utolsó oldalakon képes coelho-i spiritualizmusba fojtani egy szinte végig működőképes bűnregényt? A mellékelt ábra szerint világhírt és előkelő helyet a The Wall Street Journal listáján. E titkokban bővelkedő regény kapcsán számomra ez jelenti a legnagyobb rejtélyt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA.
Zadie Smith elbeszéléskötete utazásra, látogatásokra invitál. Kíváncsiságtól vezetve haladhatunk határok nélkül minden irányba, esetenként átlépve a spekulációnak azon területére, ahol már nem a mi valóságunk a rendezőelv. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA.
Guzel Jahina nagyregényének helyszíne egy volgai német telepesfalu, ideje pedig az 1910-es évek végétől kezdődő két évtized. Az idő, a tér és az emlékezet Jacob Bach, a főhős birtokában van, egészen addig, míg ő maga el nem távolodik a falutól. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA.
Honnan ismerős vajon ez a világ? Aztán beugrik: Hitchcock! Az ő műveiben ennyire izgalmas a profi történetmesélés, a feszültségek felvezetése, kitartása, lecsengetése, miközben a (mozgóképi) szöveg mélyén ott rejlik az emberi tudat és világ nyugtalanító bizonytalansága. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
A Quichotte a szétesés regénye, egy olyan világ dúlt leírása, amelyben bármi megtörténhet, ezért meg is történik. Pikareszk regény és krimi, sci-fi és horror. Szerelem és öregedés, belenyugvás és lázadás, a végtelenben sem találkozó párhuzamosok multiverzuma. Regény ez egyáltalán? KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Glukhovsky a Metró-univerzummal robbant be a posztapokaliptikus zsánerirodalom világába, később másfajta könyveket is írt, de sem cyberpunk regénye,sem inkább zavaros, mint csavaros elveszett és megtalált rejtélyes kézirat-története, de még Orosz népellenes meséi sem lettek annyira sikeresek. A Posztban Glukhovsky visszatér a posztszovjet posztapokalipszishez. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.
Műfaji paródiák, sztereotípiák ki- és visszaforgatása, krimiszerű fordulatok, filmes párbeszédek, művészi előképek – újabb és újabb rétegek tárulnak fel Nabokov Nevetés a sötétben című regényében. HETÉNYI ZSUZSA RECENZIÓJA.
„Átéltem a háborút, mi történhet még velem? Attól fogva elég félvállról vettem az életet. Ahogy lesz, úgy lesz”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.