Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Lázár Kati Jászai Mariként, vagyis a Kripli Mari című estjével esélyes a legjobb női alakítás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
Aki március 9-én este fél hét körül a Müpa mélygarázsa felé vezető úton az épület oldala mentén végighaladt, különös madárjelmezben ácsorgó fiatalembert láthatott: a 2-es szolgálati porta kapuja előtt Papageno mobiltelefonált. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A csaknem százhúsz évvel ezelőtt még polgárpukkasztónak számító műből remek, de markáns tét nélküli szórakoztató előadás született. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Értjük ezt a rendezői nyelvet, ráismerünk erre a színházra: minimum az Egyszer élünk beugrik, de lehet, hogy még a Csak egy szög és az 56/06 is. Mohácsi János megint egy előadással válaszolt a kormányzati hazudozásra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„Lehet szeretni és lehet rajta szórakozni” – mondja az elsőfilmes Zomborácz Virág az Utóéletről. Hogy igazat adhatunk neki, abban bizonyára a film humorának, a magabiztos színészvezetésnek és a sztori szerethetőségének is szerepe van. Interjúnkban minderről és a Karlovy Vary-i sikerről is beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
A Magyar Nemzeti Filmalap beindításával elszaladt átmeneti évek alatt a nagy-, kis- és dokufilmek parkolópályára álltak, a szkeccsfilm műfaja viszont feltámadt. Először Tarr Béla kezdeményezésére a Magyarország, 2011, most pedig a Couch Surf került mozikba, amiben a Nemzeti Együttműködés Rendszere is kap egy fricskát. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Október 11-én került sor a premierre, január 11-én már Kafka-adaptációjának új változatát mutatta be a Ráday utcai színház. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a társulat észlelte a hibákat, kigyomlálta őket, és kész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
„…ki nem nyílt ejtőernyőjű deszantosok, zuhanunk a világegyetem jeges magánya felé”: a beharangozók egyikét épp úgy nem kell teljesen komolyan venni, mint a többi előzetest, melyeknek nagy szavai lötyögnek a vékonyka és hosszúcska előadáson. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A Coming out tényleg nem meleg film, de a híresztelésekkel ellentétben nem is arról szól, hogy a melegségből ki lehet gyógyulni. Orosz Dénes filmje mindössze egy fogyasztható vígjáték, amely fantázia-Magyarországon játszódik. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Glenn Gould egyszer azt nyilatkozta, hogy számára valahol a XVIII. században ért véget a zenetörténet, amikor különvált az előadóművészet a komponálástól. TÓTH ENDRE CIKKE.
Az előadás szinte semmiben sem hasonlít Fodor Tamás huszonnégy év előtti szolnoki rendezésére. Az 1989-re volt kihegyezve, Josef K. ügye ott a 19–89-es aktaszámot viselte. Azóta évszázadokat állt a rohanó idő. Kérdés, a mai Franz Kafka-adaptáció mire van kihegyezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A színpadon emberiségdráma zajlik – a nézőtér hátsó traktusa viszont függönnyel leválasztva, az erkély lezárva. Önnön kamarájává lett az egykori Madách Kamara: a mai Örkény Színházban százötvenszer egyperces világszín-játék az eredeti formájában fél nap alatt eljátszható mű. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A tizedik Spinoza Zsidó Fesztivál előtt Sándor Annával, a Spinoza Színház vezetőjével beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA.
Bútorozatlan szobában találja magát a MU Színház kamaratermébe érkező néző. Matrac, szék – más nemigen kerül a relatíve tágas térbe. Ez a szoba a cselekmény helye, merthogy a Szputnyik előadása – némiképp ellentmondva önnön címének – nem a házra, hanem a lakásra fókuszál. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Nézni a másik embert – bőven elég a színházhoz. Nem cicoma kell köré, hanem a valódi közlés szándéka, melyre válaszul hajlandó valaki a mondandót meghallgatni és befogadni. A Krétakör hamlet.ws előadása ezt a helyzetet keresi. SZ. DEME LÁSZLÓ KRITIKÁJA.