Horváth M. Judit fotókiállítása az Artphoto Galériában látható 2024. március 12-től április 11-ig. A fotográfus mindig kéznél lévő témából, saját testéből, arcából és mindennapi tárgyakból merít. Romlandó, esendő testét mobiltelefonnal dokumentálja. Hogyan változik az arc a képalkotás révén? DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA.
fotográfia
A MASZKKÁ VÁLT ARC
ÁSATÁS EGY ÜVEGNEGATÍVON Budapest. Az első aranykor – Szeteroképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek képeslapgyűjteményéből (1903–1912)
A Budapest. Az első aranykor fotóinak kiállítása nem szimpla nosztalgikus gyűjtemény a főváros világvárossá válásának időszakából. Igazi kutatási terep, ahol minden látogató kicsit nagyvárosi régésszé válhat. A Fortepan újabb kincsre bukkant. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
SZÁZÖTVEN PILLANTÁS Civilization: The Way We Live Now, Saatchi Gallery, London
A világ minden tájáról összeverbuvált százötven fotós villantja fel a kortárs művészet King’s Road-i fellegvárában az emberiség állandóan változó életének különböző metszeteit. R.HAHN VERONIKA ISMERTETŐJE.
ÚJ NŐ A KAMERA MÖGÖTT – AZ ISMERETLEN LANDAU ERZSI Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967, Mai Manó Ház
A Magyarországon szinte ismeretlen Landau Erzsi (Ergy Landau) az első világháború után Franciaországba emigrált magyar fotográfusok közé tartozik. Portré-, gyerek- és aktfotóiról, később riportfotóiról vált híressé. FISLI ÉVA RECENZIÓJA.
VILÁGVÁROS SZÜLETIK Hugo Brehme: Visszatekintés – 100 évvel ezelőtt Mexikóban / The Red Door Gallery
Hugo Brehme német fotográfus egy bő évszázada érkezett Mexikóba, aztán ott is ragadt élete végéig. Fotózta a tájat, a természetet, az eseményeket, és az éppen metropolisszá alakuló Mexikóváros életét, épületeit. Ismerős történet: valamivel korábban, a millennium táján Klösz György is ugyanezt tette Budapesten. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE.
TORTA ÉS IDŐUTAZÁS Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái
Besnyő Éva fotográfus pályája a 20. század harmincas éveiben indult és az ezredfordulóig tartott. A korszak jeles női fotográfusai közé tartozott, szociofotósként és a holland Dolle Mina nőmozgalom dokumentátoraként tartják számon. KINCSES KÁROLY ISMERTETŐJE.
ZOMBIAPOKALIPSZIS Erdős Virág: Hősöm
Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.
Márk 13:2. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
ELSÜLLYEDT ÉVTIZEDEK KÉPEI Szalay Zoltán-Parti Nagy Lajos: Azok a hatvanas, hetvenes évek – Szalay Zoltán fotóalbuma
Szalay Zoltán fotográfus poszthumusz albuma valódi és átélhető élményeket közvetít a fiatal és már kevésbé fiatal olvasó számára egy nagyjából elfeledett és elviselhetetlennek feltüntetett korszak nagyon is emberi mindennapjairól. Parti Nagy Lajos képmelléírásai értelmezik, néha átértelmezik a látottakat. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
HÁBORÚS ZÓNÁBÓL A KIÁLLÍTÓTÉRBE Alban Muja: Családi album – videóinstallációk / Ludwig Múzeum
Alban Muja koszovói művész három gyerekfotót választott ki a koszovói háború idejéből, amelyek világhírre tettek szert. Húsz év elteltével felkutatta és megszólaltatta az azóta felnőtt szereplőket. Akár saját családi fotóit is felhasználhatta volna a megrendítő történetek elmeséléséhez. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE.
FOTÓS FÜVESKÖNYV Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma
2018-as kiállítása és albuma után Bartis Attila író, fotográfus most Az eltűnt idő nyoma címmel jelentetett meg kötetet, melyben száz rövidebb-hosszabb kisesszét olvashatunk a fotózásról. Erős képekkel teli, fényképek nélküli könyv. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
AZ EMLÉKEZET, FELEJTÉS ÉS KÉPZELET LABIRINTUSÁBAN George Szirtes: Előhívás
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
A FÉNYKÉPÉSZ, AKIT TAMÁSNAK HÍVTAK Gerőcs Péter: Árvaképek
Hiszem, ha látom. Az evangéliumi hitetlen Tamás kételkedett Jézus feltámadásában és halál utáni életében. Gerőcs Péter, aki a krisztusi életkort éppen csak meghaladta, harmadik regényében, az Árvaképekben olyan figurát teremt, aki maga is örökösen kétkedik, tamáskodik. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
NÉHA MÁR-MÁR, DE. Bán Zsófia: Lehet lélegezni
Bán Zsófia novelláskötete kiszámíthatatlan. Kitalálhatatlan, merre kanyarodnak a történetek, milyen szálak bukkannak fel bennük, és hogyan érnek véget. KÁLMÁN C. GYÖRGY RECENZIÓJA.
ELŐHÍVÁS A SÖTÉTKAMRÁBÓL Susan Faludi: Előhívás
Susan Faludi Előhívás című könyve nagy utazás az identitás körül. Ír a személyes, a családi, a nemzeti identitásról, a szexuális és genderidentitásról, vallási és politikai hovatartozásról. A témát saját apja, a neves fotográfus és retusőr, és az ő nemi átalakító műtéte szolgáltatta. Hogyan olvasta Faludi könyvét a fotótörténész? KINCSES KÁROLY ÍRÁSA.
INGRES DADAISTA HEGEDŰJE Man Ray / Kunstforum, Bécs
Man Rayt nem lehet megunni. Ezt mondta barátja és szellemi társa, MArcel Duchamp, és recenzensünk is erre a megállapításra jutott Bécsben. VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA