A fesztivál kellemesen szövevényes programrendjébe idén beágyazta magát a tánc- és mozgásszínház. Kivétel nélkül szabad téren zajlottak az előadások, a Szoborparkban, sziklák, bokrok és műalkotások között. A bukolikus tájban még a kevésbé átgondolt produkciók is szakrálissá váltak. SISSO ÍRÁSA.
Festőien szép tájon át zakatol a vonat a villányi borvidéken; a célállomás: Palkonya. Innen az óránként, félóránként induló katlanbusszal és főleg stoppal lehet eljutni a további helyszínekre: Nagyharsányba, Kisharsányba, a Szoborparkba és a Vylyan teraszra. MIKLÓS MELÁNIA BESZÁMOLÓJA. 1. rész.
„Játszódik Nagy Jeremiás elméjében. A szín: Debrecen mint akarat és képzet. Burjánzó nagyalföldi metropolisz, egy mintha-Debrecen. Se szebb, se csúnyább, mint a létező. Váratlanabb. Ami volt, és ami van; ami nincs már, és ami lesz vagy sohasem lesz: mindez együtt.” KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
Számos üzlethelyiség áll üresen a pécsi belváros sétálóutcáján. A Közelítés Művészeti Egyesület 2009. május 15. és 24. között birtokba vette ezeket és a hozzájuk kapcsolódó köztereket Temporary City elnevezésű kortárs művészeti rendezvénysorozatához. Ennek részeként kapott helyet a Temporary Videospace tárlata is a Király utca 27. szám alatt. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
A pécsi felolvasószínházi sorozat legújabb előadása ősbemutató volt: Mohácsi István frissen elkészült színművét adta elő a Pécsi Nemzeti Színház és a Janus Egyetemi Színpad tagjaiból alakult KeresztHuzat Társulat. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
Két szerep hat színészre talál: különleges előadást láthatott a közönség egy különleges helyszínen, a Cella Septichora Látogató Központban, ahol Visky András új drámájának magyarországi ősbemutatóját tartották a pécsi felolvasószínházi sorozat keretében. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
A Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa felvezető évének jegyében Pécsre látogató Újvidéki Színház vendégjátéka azzal okozott meglepetést, hogy nem gazdagította váratlan mozzanatokkal García Lorca klasszikus darabját. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA.
2008 ádventjén fontos esemény történt a verséneklők (énekmondók) céhében: a Misztrál zenekar szervezésében a szakma legjelesebb képviselői létrehoztak egy lemezt Janus Pannonius megzenésített verseiből, amit a pécsi Bazilikában mutattak be. MILBACHER RÓBERT ÍRÁSA.
Janus Pannonius földi maradványai – a feltárás és azonosítás után – végleges nyughelyre leltek a pécsi bazilikában. Életművének, szellemi alakjának élő hagyománnyá tétele már a szakemberek feladata, hogy ne csupán a legenda szolgálja a kései utódok kulturális identitását. MILBACHER RÓBERT ÍRÁSA.
A Kis Varsó néven működő képzőművész-páros, Gálik András és Havas Bálint a kulturális hagyomány kincstárában guberál. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA.
A fényképezőgéppel szembenéző emberi arcról sok minden kiderül. Ha a társadalmi helyzet, a történelem, a közösség közeljövője ismert a látogató előtt, úgy sorsok is íródnak az arcokra: a pécsi Múzeum Galéria kiállításán mintha egy képzeletbeli regény világában tennénk sétát. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
Hajdan kecskék is utazhattak Szeged és Szabadka között a neves vasúti járgányon, most azonban egy vagonra való érdeklődő zötyög a régióhoz kötődő írók, költők és zenészek vezetésével, hogy elmélyítsék ismereteiket a két városról és a környék kétnyelvű művészetéről. SZ. DEME LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA.
Nehéznek tűnik elszakadni a jövőtől Pécsett: az Örökség Fesztivál programjainak hivatalos beharangozói leggyakrabban már 2010-re, a bővítési szándékra, a fokozatos fejlesztésre és a jelenleginél jobb lebonyolításra helyezik a hangsúlyt. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Rákészülök, ott vagyok a színházban már egy órával előbb, elcserélem a jegyem, hogy a harmadik sorból lássam az előadást, hogy valóban oda tudjam magam adni az élménynek. És nem történik semmi. Velem legalábbis nem. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A pécsi tánctalálkozó végére befutott a karaván is. A sivatag homokja helyett azonban utasai az európai népzene és tánckultúra kincseit rázták ki magukból. SZABÓ LEA ÍRÁSA.