Három testvér civódik családi örökségén, egy mesekönyvön. De miért olyan fontos egy mesekönyv, és főleg: hogyan lehet egy könyvet elosztani? Erről szól Markó Róbert Családfa mesék című előadása a Ciróka Bábszínházban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Kirekesztés és normalitás kérdéseit veti fel a Grimm testvérek Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű című meséje, és a belőle készült adaptáció is, amelyet Fodor Orsolya és Oláh-Bebesi Bori készítette a Ciróka Bábszínház számára. A kettő között csak finom hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A kecskeméti Ciróka Bábszínház nagyszínpadán egy önkiszolgáló mosodába keveredik János vitéz, hogy a történetmondás segítségével mindenkivel megértesse, miért a legfontosabb dolog a világon a szerelem. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Történelmet ír a kecskeméti Ciróka: az egyik legfontosabb vidéki bábszínház legújabb kori, úgy két évtizede tartó történetének első, teljesen felnőtteknek szóló előadása eljátszik a gondolattal, hogy mi lett volna, ha. És közben azt is megtanuljuk, hogy magyarnak lenni a legjobb dolog a világon. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Mivel ma, a gyerekek számára kevésbé élő és nehezebben értelmezhető nyelvi forma a líra, ezért kizárólag versekből előadást készíteni meglehetősen kockázatos vállalkozás. És éppen ez az oka annak is, hogy rettentő fontos ilyen előadásokat létrehozni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Erre is jó egy jó fesztivál: az addig önállóan, térben és időben szétszórva létező jelenségek hirtelen koncentráltan jelennek meg, az ember (na jó, a kritikus) meg elkezd trendeken tűnődni. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
Gyerekszínház: legyen ez a gyűjtőneve a bábnak, az ifjúságinak és a gyereknek – merre tovább? Tudnak egymásról, kreatívak, figyelnek külföldre – de vajon elég-e mindez? A homályos jövőről beszélgetünk Kuthy Ágnessel, a Ciróka Bábszínház főrendezőjével, Markó-Valentyik Annával, a Vaskakas Bábszínház színművészével és Vidovszky Györggyel, a Kolibri Színház főrendezőjével. A moderátor: Csáki Judit.
Főszerepeket játszik, bábokat tervez, emellett saját előadásait írja és rendezi. Horváth Márkkal, a győri Vaskakas Bábszínház sokoldalú művészével öngyilkos parafafiguráról, szakrális színházról és vérfrissítésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozóján az derült ki, amit már korábban is gyanítottam, hogy lehet a gyerekekkel okosan olyan témákról beszélgetni, mint a válás, az ismeretlentől való félelem, a hatalomhoz való viszony vagy a poszttraumás stressz szindróma. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Második alkalommal rendezték meg Nagyváradon az erdélyi magyar hivatásos bábszínházak fesztiválját, a Fux Fesztet. A verseny- és az off-program tizenöt előadásának köszönhetően átfogó képet kaphattunk a társulatoknál zajló munkáról. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA.
12. alkalommal rendezték meg Kecskeméten a Bábszínházak Országos Találkozóját. A hazai professzionális kő- és független bábszínházaktól öt nap alatt 23 produkciót láthatott a jórészt szakmai közönség. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA.
Előadásszám tekintetében a leghosszabb nap a szombati. Duplázások is vannak, Schneider Jankó és Zalán Tibor két előadásban is szembejön. Jól vagyok tartva, csupa igényes előadást látok, egészen változatos erősségekkel. TÓTH ÁGNES VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
A címben nevezettek közül néhányan Kecskeméten is felléptek november közepén Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak IX. Találkozóján. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
A bábosok kicsiny társadalmában mindenki mindenkit ismer, így nem csoda, ha a kétévente Kecskeméten megtartott országos fesztiváljuk kifejezetten családias hangulatú. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.