Tankred Dorst Merlin, avagy a puszta ország című drámája időről időre próbára teszi a színházi alkotók kreativitását és állóképességét. Az eredetileg kilenc órában előadható cselekményt a Maladype Színház két óra tíz percbe sűríti. Ez a sűrített anyag pedig valóságos cselekményzuhatagként éri a nézőtéren ülőket. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Balázs Zoltán
JOHN LENNON ÉS YOKO ONO ARTHUR KIRÁLY UDVARÁBAN
CIVIL A PÁLYÁN Witold Gombrowicz: Yvonne / Maladype Színház
xxx – ez áll a színlapon a szereposztásnál Yvonne neve mellett. Ami általában arra utal, hogy egy parányi szerepet csak jelzésszerűen fogalmaznak meg az előadás további résztvevői, vagy esetleg arra, hogy a színlap megjelenésekor még nem tudni, ki lesz a szerep gazdája. Ám az merőben szokatlan, hogy a címszereplő kiléte legyen ismeretlen az alkotók – és így a nézők – előtt… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
AZ EGY SZERELEM Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde / Maladype Színház
Hogyan lehet egy polgári lakás szobájában egy kozmikussá felnagyított nap alatt bejárni az egész világot és választ kapni létünk legelemibb kérdéseire? Egy időmértékes verselésű szöveggel, némi beatbox-szal kevert operával, és bravúros színészi megoldásokkal. Ennek az egyvelegnek a megvalósítására tett kísérletet Balázs Zoltán és a Maladype. REZEK BORI KRITIKÁJA.
„EGYMÁSSAL SZEMBENI FELADAT A SZABADSÁG TELJES MEGHAGYÁSA” Interjú Sardar Tagirovskyval
Módszer vagy spontaneitás? Milyen a jó politikai színház? Mi is az a színész-tréning? Milyen a jó és milyen a rossz interaktivitás? Sardar Tagirovskyval beszélgettünk. HUTVÁGNER ÉVA INTERJÚJA.
VIASKODÁS RÉMKÉPEKKEL Shakespeare: Macbeth / Balti Ház Színház, X. Shakespeare Fesztivál, Gyula
Kivételesen erős színházi este. Végiggondoltság, sokértelmű képek sora, zene és látvány tökéletes összhangja, színészi pontosság és ihletettség – Luk Perceval módra. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
MINDENTŐL FÜGGETLENÜL Hungarian Showcase 2013 / Kedd, szerda, csütörtök
Az előző beszámolóban már érintettem a függetlenség kérdését, most van itt az ideje a kifejtésnek: a showcase soron következő három napján látható kilenc előadásból hetet budapesti független színházi csapatok készítettek. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.
TÜNEMÉNYEK NÉLKÜL Csajkovszkij: A hattyúk tava / Budapest Bábszínház
A legfantáziadúsabb színházat a legkisebbeknek kell játszani, természetesen. Mert hiszen ők lesznek a jövendő színház nézői. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
A RENDEZŐ ÉS A „MALADÁJP” Beszélgetés Balázs Zoltánnal, a Maladype társulatvezetőjével
„Egy rendezőnek már a legelső előadásában le kell tennie a névjegyét: ha először nem sikerül, később hiába keresgéli.” HERCZOG NOÉMI INTERJÚJA.
JÁTÉK, SZENVEDÉLY Csehov: Platonov / Maladye Színház, Thália Színház, BŐF 2010
A Platonov-komplexus gazdag tünetegyüttesét a Maladype Színház társulata és Balázs Zoltán rendező tiszteletre méltó makacssággal tárja a játszani és gondolkodni nem rest közönség elé. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
ÁLLOMÁSDRAMATURGIA Goethe: Faust / Budapest Bábszínház
Az alapötlet – Faust utazásait a New York-i metróba tenni – markáns indítás; Balázs Zoltán a Budapest Bábszínház nagyméretű színpadán meggyőzően használ ki számos játéklehetőséget, miközben az állomásról állomásra haladást is újraértelmezi. THOMAS IRMER KRITIKÁJA.
VÁSOTT ÜBÜK Alfred Jarry: Übü király / Maladype Társulat, POSZT 2010
A Maladype nem dédelgette heteken át az előadás titkát, hogy meglepetésként robbanhasson a bemutatón: a próbafolyamatot bárki látogathatta. Az Übü király nem színpadon, hanem lakásban, sarokba halmozott újságpapírkötegeken játszódik. A társulat színháztalanít és színházat csinál. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
A KÉPZELET SZESZÉLYES JÁTÉKAI Goethe: Faust / Budapest Bábszínház
Gazdag fantáziájú Faust-variációt rendezett Balázs Zoltán: Goethe lételméleti dimenziókat felölelő drámai költeményét vizionárius költői játékként vitte színre a Budapest Bábszínházban. Játszók és bábok összjátéka fantasztikumba hajló rituális látványszínházat hozott létre. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
VÁMPÍROK BÁJA Marschner: A vámpír / Mezzo Operaverseny és Fesztivál
Teljes vértezetben, szamurájkarddal az oldalán ugrott elő az operarendező Balázs Zoltánból. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
HONNAN NÉZZÜK? Büchner: Leonce és Léna / Maladype Társulat, 7. Nemzetközi Kortárs Drámafesztivál, POSZT 2009
A Bárkán bemutatott, s az új évadtól a Thália Új Stúdiójában játszott Leonce és Lénának a harcias elutasítástól a forró rajongásig mindenből kijutott. Nincs ebben semmi meglepő; ez a sorsa az olyan előadásoknak, amelyek mást és máshogy mondanak, mint a többség. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
KAOTIKUS UNALOM Csehov: Sirály / Bárka Színház
Amikor a Trepljovot játszó Balázs Zoltán a végső nagyjelenetben már-már egy orosz Mokány Berci szenvedélyével a fejére zúdít egy kancsó vizet, és ott áll a nagy érzeményektől csöpögő fejjel, a Recenzens azt gondolta, ennél mélyebbre már nem süllyedhet a Szász János rendezte előadás. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.