A kezdeményezés olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az Europeana weboldala már a próbaüzem első néhány percében megbénult az óriási érdeklődés és az ebből fakadó adatforgalom miatt.

Hasonló irányban tapogatózik a readme.cc-projekt, melynek alapgondolata „a könyv- és az internetkultúra közötti álszemérem nélküli közvetítés igényéből fakadt”. Az ötlet a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule Collegium Helveticum intézetének egyik kutatása (Írás a hálón. Irodalom a digitális korszakban) kapcsán merült fel még 2002-ben. A cél alapvetően az volt, hogy a könyvek világa iránt érdeklődők számára az internet egyfajta „cserefórummá” váljon, s mindenki megoszthassa a másikkal: mit olvasott, olvasmánya milyen hatással volt rá, ajánlja-e azt, vagy óva int a mű elolvasásától és inkább kritikával illeti azt.

A kutatási anyag és az abból levont következtetések később megjelentek, kétkötetnyi terjedelemben, – természetesen -elektronikus formában. Miután kiderült, hogy óriási lenne az igény egy hasonló „felületre”, Beat Mazenauer és Walter Grond, a téma két szakértője elindította A neten/netet olvasni. Dekódolás és megértés az információ korában címet viselő projektet, melynek során az írás és olvasás változását, az olvasási kompetencia alkalmazkodását, a digitális korszak irodalomra gyakorolt hatását vizsgálják, ezzel párhuzamosan azt is, hogy az egymással találkozó kultúrák, egyéni lehetőségek, olvasási szokások milyen mértékben hatnak egymásra. „… [A] tisztán irodalmi kísérletből Web-projekt vált, egy interaktív közösségi felület. A Virtuális Könyvtár megy az olvasókhoz, és nem fordítva.” Ez tehát a readme.cc.

A gyűjteménynek helyt adó weboldal visszafogott, letisztult, fiatalos designnal rendelkezik. Kerül minden sallangot, a lényegre koncentrál, tagolt, áttekinthető. Hogy mennyire nemzetközi a könyvtár, az azon is lemérhető, hogy a belépésnél rögtön tíz nyelv közül választhatunk; a rendszer magyarul is tud. A dolog technikája még kissé bizonytalan, látszik rajta, hogy folyamatosan alakul. Egy-egy menüpont néha nem elérhető, vagy nem az történik, amire az ember számít, – de miért ez a kezdet volna könnyű? Az oldal marketingjéhez hozzátartozik az a hét tipp is, mely igyekszik azt vonzóbbá tenni, rögtön a kezdésnél felsorolva azokat a lehetőségeket, melyek a könyvtárba „betérőket” várják: könyvtippek, saját könyvespolc, önarckép könyvvel, személyes könyvajánlás, vásárlási tanácsok, virtuális könyvtár, könyvklub a jövőnek.

Az oldal összes funkciója ingyenes regisztráció után érhető el. Ennek során adataink és e-mail címünk megadását követően címkéket, értékeléseket, stílusokat választhatunk; érdemes olyanokat, melyek leginkább visszaadják irodalmi preferenciáinkat, hiszen a jövőben ezek alapján a többiektől, valamint a rendszertől is automatikus ajánlásokat kaphatunk olvasnivaló-ügyben. A klasszikus közösségi hálót könyvajánlóval, irodalmi portrékkal kívánják a szerkesztők összekötni, ennek megfelelően az oldalra történő belépés után informálódhatunk a legnépszerűbb szerzőkről, könyveikről, lehetőség van ezek között keresni, valamint időbeli sorrendet felállítani a művek és alkotóik között. Létrehozhatunk „saját readme.cc” oldalt is, ez azért hasznos, mert így mi is írhatunk könyvtippeket, kritikákat, összegyűjthetjük és elmenthetjük profilunkba a kedvenc szerzők kistáját, virtuális könyvespolcot állíthatunk össze, s különböző, az oldallal, valamint a kedvencekkel kapcsolatos eseményekről kérhetünk értesítést.

Érdekes menüpont az Eszmecsere: „a moderátor kezdeményezte vita könyvekről, szerzőkről és az új médiumokról”. Ebben az esetben tehát nem a felhasználók, hanem az oldal moderátorai, szerkesztői bocsátanak vitára egy művet, többnyire olyat, melynek megjelenése vagy tartalma bizton számíthat a közérdeklődésre. A közösségépítés oldalát domborítja ki az „Olvasókör & Események” menüpont, melynek segítségével a valóságban is szervezhető olvasókör az egy téma vagy könyv iránt érdeklődőknek, s azt is megnézhetjük, hol lesz legközelebb ilyen jellegű rendezvény.

A readme.cc az EU támogatásával jelenleg tíz európai országban érhető el, a „Virtuális Könyvtár Olvasók európai fóruma címmel földrajzi értelemben európai méreteket öltött”. Az oldal magyar vonatkozása fejlesztés és feltöltés alatt áll, mindenesetre ígéretes: Závada Pál, Háy János, Dragomán György, Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Para Kovács Imre műveinek ajánlásai éppúgy megtalálhatók, mint Václav Havel, Bohumil Hrabal, Salinger vagy Proust egy-egy regényének magyar fordításáról írt vélemény. Az aktív felhasználói részvétel vélhetően mennyiségi és minőségi ugrást generál majd, hozzájárulva ahhoz, hogy kialakuljon az online közösség valódi arca.

A közösségi olvasás évszázadai után, az olvasás immár régóta egyéni tevékenység, az individuális élményszerzés egyik tipikus válfaja. Ezen alighanem a readme.cc és a hasonló kezdeményezések sem változtatnak majd. Ám ismerve a rendszeres olvasás és a szövegértés folyamatos hanyatlását jelző felméréseket, helyénvaló az ösztönzés: egy virtualitása révén vonzó közegben megbeszélni olvasmányainkat, megosztani tapasztalatainkat, feldolgozni élményeinket. S ha azután valódi közösségek formálódnak e kezdeményezésből, az járulékosságában is zajos üdvözlést érdemel majd.

Fel hát, olvasásra!