„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
A MEDICI-EFFEKTUS A Mediciek fénykora / Szépművészeti Múzeum
A reneszánsz év áthallásos kiállítása a Szépművészetiben, melynek művészeti vonatkozása is van. Botticelli, Pontormo, Leonardo, Fra Angelico és a többiek. Megfeledkezünk a reformokról. KÜRTI EMESE ÍRÁSA.
HATÁROZOTT VONÁSOK 39. Magyar Filmszemle, dokumentumfilmek – második rész
A szellem embere nem tudja, honnan jön és hová tart. Aki tudja, mit akar és miért, az nyárspolgár – jelenti ki Krassó Miklós a nap legfontosabb filmjében, a Vagyok, aki vagyok címűben. A filmszemlén a második nap a portréfilmek jegyében telt. KOLOZSI LÁSZLÓ ÖSSZEFOGLALÓJA.
BIZALOMGYAKORLATOK Ladjánszki Márta: Kéretlen kérőim
Intim és szeretetteli bemutató Ladjánszki Mártáé, multifunkciós szereplőkkel, zenélő táncosokkal és táncoló zenészekkel. A Kéretlen kérőim a bizalomról szól, szelíd, de meglepően elszánt módon. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
HATÁROZOTT HELYEKEN 39. Magyar Filmszemle, dokumentumfilmek – első rész
Az idei filmszemle első napjának legemlékezetesebb képei Szelmencen készültek, a falut kettészelő ukrán-szlovák határon. A székely kapu egyik fele a szlovák oldalon meredezik, a másik fele Ukrajnában. KOLOZSI LÁSZLÓ ÖSSZEFOGLALÓJA.
ÁRVÁCSKÁK Faur Anna: Lányok / 39. Magyar Filmszemle, Moveast Nemzetközi Filmfesztivál Pécs
1997. novemberében két 14 éves lány egy vizespalackkal leütött, majd úgynevezett holdjáró cipőjével agyonrugdosott egy taxisofőrt. Ez a valós esemény adja az alapját Faur Anna debütáló játékfilmjének. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
FELSŐFOKÚ OLASZ Rost Andrea koncertje
Múlt szombaton az Egyetemi bérlet zeneakadémiai koncertjén lépett a közönség elé Rost Andrea, valamint mezzoszoprán vendége, Wiedemann Bernadett. Jó tucatnyi olasz operasláger csendült fel e pezsdítő bérleti hangversenyen. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A KIS JEANNE UTAZÁSA Új Munkácsy-kép Békéscsabán
Tavaly ősszel járta be a magyar sajtót a hír: egy svájci gyűjtő eddig ismeretlen Munkácsy-képet ajánlott fel megvételre a festő nevét viselő múzeumnak. IBOS ÉVA CIKKE.
IDEOLOGIKUS POTPOURRI Budafoki Dohnányi Zenekar
Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Angelica Leánykar és a Honvéd Férfikar Gyöngyösi Levente Istenkép című, Szőcs Géza verseire írt kantátáját adta elő a Zeneakadémián január 27-én. Tanulságos délelőtt volt. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
KÉT DECI VEGYES Budbudas, Waldeck (A) – A38
Kezdjük tán azzal, hogy a Budbudas a budapesti zenei élet egyik legfurcsább, ugyanakkor legüdítőbb képződménye. MINEK KRITIKÁJA.
Hirdetés
KIADÓS EMLÉKEK Révay Mór János emlékiratai
A Révai Testvérek a honi könyvkiadás legendás firmája volt. Révay Mór János, a serény és lovagias üzletember 1920-ban jelentette meg irodalomtörténeti érdekű memoárját, amelynek két vaskos kötete reprint kiadásban látott újólag napvilágot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
BEVERT SZEMŰ MESEHŐSÖK Zuhanórepülés – Novák Erik filmje
Ha egy test tehetetlenül hánykolódik a tengeren, eljön a pillanat, amikor egy hullám felkapja, és a sziklának vágja. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA.
LEHMANN ÚR ÉS A KONTEXTUS Berlin Blues – Budapesti Kamaraszínház
Forgóajtón át jutunk a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Súdiójának apró nézőterére – „egyesével tessenek, mert beszorulnak!” -, amely erre az estére blues-kocsmává alakult, asztalokkal, bárpulttal, a komplett zenekarnak felállított dobogóval, sőt, galériával. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
A NAGY KALANDOZÓ Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band: Aven Shavale
Külcsín és belbecs nem minden esetben találkozik. A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band új lemeze, az Aven Shavale viszont pontosan olyan, mint amilyet a borító képei ígérnek. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
ZICHY MIHÁLY, MINDEN OROSZOK ILLUSZTRÁTORA Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” / Nemzeti Galéria
Theophile Gautier döbbenten fedezte föl a magyar festőművészt Moszkvában: meglátta valahol egy képkereskedőnél egy festményét és meg akart ismerkedni vele; beleszeretett a művészetébe és Párizsban ő tette cikkeivel világhírűvé. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
TÖRTÉNELMI TÉRERŐ Katona József: Bánk-bán – Krétakör Színház
Nem éppen drámai alkat a magyar. Az indokok között kedvtelve idézzük a 19. századi gyökerek hiányát: Vörösmarty, Madách és Katona egy-egy játszhatatlannak mondott művével kimerül nemzeti drámairodalmunk. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
PANNON BÁBSZÍNHÁZ Kovács-Mohácsi-Mohácsi: 56 06 / őrült lélek, vert hadak – Kaposvár
A hazai kritikaírást is szokatlan feladat elé állította a nagy port kavart kaposvári előadás, a Mohácsi-testvérek tiszteletlen tisztelgése 1956 előtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
SZERELEM, SZERELEM, ÁTKOZOTT… Shakespeare: Romeo és Júlia – KOMPÁNIA
„Júlia felébred a kriptában, s a bontakozó őrület fátylán keresztül végignézi saját történetét.” A sejtelmes mondat a műsorfüzet tartalomismertetőjéből való – s noha a kezdő jelenet be is váltja a fenti ígéretet, tomboló őrületre, kriptahangulatra nem kell számítani. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZTORIBAN VAGYUNK Térey János: Asztalizene / Radnóti Színház, POSZT 2008
Ironikus közhelyparádé, líraian áthevített örök és időszakos emberi ócskaság, valamint fád jelenünk gunyoros koturnusra állítása a Radnóti színpadán. Az Asztalizene előadása ritka mulatság. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.