„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
RADIKÁLIS GICCS Artur Zmijewski videó-installációi a Trafóban
Ha radikalizmuson a gátlástalanságot és ízléstelenséget, az olcsó hatásvadászatot értjük, akkor a videó-installáció nemzetközi hírű lengyel mestere, Artur Zmijewski bemutatójának találó címe van: Radikális szolidaritás. SZÜTS MIKLÓS ÍRÁSA.
HOSSZÚ KIÁLLÍTÁS Tarr Béla: A londoni férfi
Húsz évvel a stílusteremtő Kárhozat (1988) után a nemzetközi fesztiválkörökben legismertebb, egyszersmind legelismertebb magyar filmrendező, Tarr Béla a saját farkába harapott. CSILLAG MARCI KRITIKÁJA.
JÓ MÁSFÉL FÖVENYÓRA Tolnai Szabolcs: Fövenyóra
LÁSÁTEMÍKÁNTÁRE Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony
„De nincs olyan szenvedés, ami kiváltható, katolikus vagyok, tudom, miről beszélek. Megbocsátás van, kiváltás nincs” – írja Lovas Ildikó, és ez a gondolat fűzi egybe a szabadkai lány élettörténetét Jónás Olga Csáth Géza feleségeként megélt regényével. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA.
TANK, SRÁCOK, ROCK-AND-ROLL Szomjas György: A Nap utcai fiúk
Amikor néhány kamasz beállít egy kórházba és sürgősen mellkasi felvételt rendel, aztán a röntgenképekkel szalad egy műhelybe, hogy Elvist, Little Richardot vagy Chuck Berryt vésessen bele – egyébként ingyen –, már szinte mindent tudunk egy korról. TOMPA ANDREA ÍRÁSA.
ÖRÖM ÉS CSALÓDÁS Mundruczó Kornél: Delta
Heroikus erőfeszítések árán elkészült és vetíthető állapotban érte el – igaz, szinte az utolsó pillanatban – az idei filmszemlét Mundruczó Kornél negyedik nagyjátékfilmje, a Delta. TAKÁCS FERENC KRITIKÁJA.
FELEMÁS SZENDVICS Inspiráció – Kísérletezők estje a Trafóban
Ladjánszki Márta a Kéretlen kérőim testre tapadó, virágmintás kezeslábas-jelmezében, ciklámen színű zokniban és piros magas sarkúban némi életet lehel ugyan az idei, kissé rezignált Inspirációba, de az azért mégiscsak túlzás, hogy a konferanszié lejátssza a fellépőket. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
VERANDA Lakatos Róbert: Bahrtalo! (Jó szerencsét!)
Kint és bent elmosódott vonalai teszik langyossá Lakatos Róbert filmjét: a felülnézet szarkazmusának és a premier plán mélybemaró kritikájának egyaránt híján van a mozi. HALÁSZ GLÓRIA KRITIKÁJA.
KELETI KÉNYELEM Oszmán-török szőnyegek az Iparművészeti Múzeumban
Az Iparművészeti Múzeum oszmán-török szőnyegeket közszemlére bocsátó vállalkozása nemcsak a műtárgyakra koncentrál, hanem a megjelenítés egészére – példaszerűen. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Hirdetés
AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Ragályi Elemér: Nincs kegyelem
A Nincs kegyelem becsületes, fontos munka, olyan, amiért érdemes csinálni ezt a szakmát. Ragályi Elemér filmje megtörtént eseményen alapul. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A SZÉLSŐSÉG MINT KÖZHELY Alföldi Róbert: Nyugalom
Ha egy nem-beavatott néző végignézi Alföldi Róbert Nyugalom című filmjét, alighanem felteszi a kérdést: vajon miért is neveztetik e hisztérikus, végtelenül nyugtalan és nyugvásra nemcsak nem találó, de nem is sóvárgó történetet elmesélő film „nyugalomnak”? MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
ERDÉLYI RÓDSÓ Paczolay Béla: Kalandorok
Magyarországon nem létező műfajban elsőfilmes rendező szívesen kipróbálná magát. Fiktív apróhirdetésünk aligha vonzaná támogatók hadát (a nézőkről nem is beszélve), a Kalandorok című film mégis hasonló recept alapján készült. Illetve szerencsére nem egészen. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
ZSÓTÉR GÜLLENBEN Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása / József Attila Színház – POSZT 2008
A maga korában Dürrenmatt élő klasszikusnak számított, ám a közeli utókor ma kissé tétován latolja a svájci szerző világirodalmi súlyát. Tragikus komédiáját most Zsótér Sándor állította színpadra. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
HOL ITT A SZERELEM? Mi a szerelem? / Honvéd Kamaraszínház
„Mekkora dudája van!” – zendül fel gong helyett egy rap-ritmusban átszabott népi rigmus. Szókimondó, vaskos bolondozásra is felkészül a néző. Erre utal a harcra kész nemi szervekből kreált szürreális festmény is a vásári paravánon. Buja növényzet helyett miért szikkadt sivatag a kép háttere – ekkor még nem világos. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA.
VALLOMÁS ÉS ELBESZÉLÉS KÖZÖTT Szomjas oázis. Antológia a női testről / Szerk.: Forgács Zsuzsa Bruria
A magyar nőirodalom anyahajója? Novelláskönyv? Vallomásgyűjtemény? Női látlelet a XXI. századi Magyarországról? Nehéz eldönteni, de talán mindez együtt a Szomjas oázis. DUNAJCSIK MÁTYÁS KRITIKÁJA.
M*KROKOZMOSZ Fliegauf Benedek: Tejút – Ambient Movie
A Filmunió honlapja szerint ez a pontos címe Fliegauf Benedek harmadik filmjének. Higgyünk nekik, mert így hozta el Locarnóból az Arany Leopárdot, szerepelt sikerrel más fontos találkozókon és zsúfolt házakkal ment a Filmszemlén is. ZIPERNOVSZKY KORNÉL KRITIKÁJA.
SIRÁLY KONCERT Oláh Kálmán hatosa
Eredeti, igényes, kortárs jellegű jazzművészettel állt ki január 30-án a Columbus pódiumára az egyik legsikeresebb, külföldön is keresett magyar zongorista és zenekara. ZIPERNOVSZKY KORNÉL ÍRÁSA.
EGY SVUNGGAL Honvéd Együttes: Zene-Bona, Szana-Szét / Táncfórum 2008, Táncfórum 2009
A Zene-Bona, Szana-Szét hosszú utat jár be a csúfolódóktól a mai gyerekversekig, a néptánctól a stilizált vonatozásig, a gyerekszerelmektől az álbajuszig. Nyüzsgő, virgonc és huncut előadás, amely elárulja, hogy alkotóiba bőven szorult humorérzék. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.