Az elmúlt évek magyar irodalmának egyik legintenzívebb, legkivételesebb alkotói folyamata alighanem Borbély Szilárd gyászmunkája. A Halotti pompa lírai rekviemje és az Egy gyilkosság mellékszálai megrázó esszégyűjteménye után az Árnyképrajzoló a költő első prózai kötete. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
A Nyári Zsidó Fesztivál keretében mutatták be a Scolar Kiadó két új könyvét is a Károly körúti Alexandrában, melynek során a szerzőkkel, Spiró Györggyel és Bán Zoltán Andrással Vári György beszélgetett. Többek között az új művekről, a régi szülőkről és az örök zsidókról. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Szerencsés esetben minden folyóiratnak van egy nagy korszaka – vagy inkább egy nagy pillanata -, amikor minden összejön: a szerkesztők koncepciója és a publikálók teljesítménye, az olvasók igénye és a kulturális közeg lehetősége. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Bán Zoltán András új könyvében találkozhatunk egy magyar író nyomasztó apafigurájával, egy árvasorsból ávóssorba felemelkedő, majd le- illetve alábukó snájdig főhadnaggyal, valamint, és ő talán a legfontosabb szereplő és szövegszervező: az Elbeszélés Jellemével. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Az Árgus múzeumi számát lapozva az olvasónak olyan érzése támad, mintha váratlanul egy ismeretlen nagyváros színes forgatagában találná magát: csupa meglepetés minden sarkon. Esszé, tanulmány, interjú, vers és kritika. És mindez szép kivitelben. Méghozzá fapados áron. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Új könyvsorozatot indított a L’Harmattan kiadó BÓRA címmel. A sorozat alcíme: délszláv női próza a hetvenes évektől napjainkig. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Beney Zsuzsa műveinek összkiadásával Pór Péter találó megfogalmazása – hogy Beney mindig ugyanazt a verset írja, és ugyanaz az egyetlenegy gyász és fájdalom szólal meg – új kontextusba kerül, újabb értelmet nyer. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Amikor egy verseskötetben a költemények lapról lapra a hét napjairól kapják a címüket, és így iramlanak az örök hétben örökkeddek és örökszombatok, akkor az ismétlődő és előrehaladó idő az egész kötet egyik főszereplője lesz. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.