A Holmi-vers fogalmáról egy-másfél évtizede beszél a magyar lírakritika. A Holmi-vers a Nyugat-Újhold verseszmény egyenes ági folytatását jelenti. Holmiul vagy tud egy költő vagy nem. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
Kántor értéséhez különös muzikalitás, nosztalgia-igény szükséges. Olyan ez a költészet, mint a medvecukor. Régi íz, amely még régebbi ízeket idéz fel. Édeskés alapvetően, de közben az ánizs keserű, hogy mást ne mondjunk, ironikus mellékízt kölcsönöz. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Ismert, közéleti személyiségek mondták el kedvenc Radnóti-versüket a Holokauszt Emlékközpont kertjében. Személyesség és közvetlenség egyfelől, politikai-kulturális (kultúrpolitikai) gesztus másfelől. E két pólus között mozgott az este. SZEGŐ JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott LégyOtt beszélgetésnek Radnóti Miklós volt a távoli vendége. A beszélgetők legtöbbször a verssorok közvetlen közelében maradtak, mégis kirajzolódott Radnóti arcéle. SZEGŐ JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
A nagy múltra visszatekintő kolozsvári folyóirat, a Korunk a jövő felé is tekint. Néhány éve tehetségkutató-pályázatot hirdetett, a résztvevők jelentik immár a Korunk legfiatalabb holdudvarát, ők a szerzői A meghajlás művészete című antológiának. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a Budapesti Könyvfesztiválon az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A kerekasztal-beszélgetésen a tizennyolc szerzőt két turnusra bontották, így kilenc-kilenc fiatal, de legalábbis elsőkönyves író jutott Gács Annának és Békés Pálnak is. SZEGŐ JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
Váli Dezső műve oly módon lesz napló, hogy egyik fele levelek sorozata, másik része pedig az interneten olvasható blogjának a nyomtatott változata. Váli mindent lejegyez, dokumentál. Könyve intellektuális valóság-show. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Egyes vélemények szerint nem is volt rendszerváltás, mások szerint pedig több is lett volna? A dilemmára az Írószövetség által megrendezett tanácskozás első és az utolsó felszólalója is sajátosan válaszolt. SZEGŐ JÁNOS BESZÁMOLÓJA.
A kötet borítójának (Szilágyi Lenke fotójából Hrapka Tibor készítette) középső harmadában egy autó visszapillantó tükrét látjuk, benne egy napszemüveges férfit, amint vezet. A tükörbe néz. Tehát ránk néz. Tehát az utat nézi. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Magyar filmekben a realizmus képzetét könnyen elő lehet idézni. Elég egy atlétatrikó, a háttérben légyzümmögéssel és Derzsi János barázdált arca beletörődő hümmögéssel. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
„Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van” – valamiért ez a Füst Milán-mondat mindig az elsők között hangzik el, ha róla van szó, talán, mert oly egzakt, és sarkosan lekerekített; ugyanakkor a harmadik róla szóló mondat máris Füst különcségeiről, szerepjátékairól szól. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.
A Műcsarnok alagsori kultúrtermébe vezető csigalépcső két oldalán színes léggömbök himbálóznak ide-oda. SZEGŐ JÁNOS CIKKE.
Becsöngettek. Ez az én formám. Évek óta nem jártam középiskolában, erre fel, amikor beléptem a József Attila Gimnázium kapuján, hogy a könyvtári kedd rendezvényén meghallgassam az irodalomtörténész Valachi Anna előadását József Attiláról, már rögtön késésben vagyok. SZEGŐ JÁNOS CIKKE.
„Bármily kicsiny mértékben név nélkül és névtelenül akár tudtok róla akár nem / Ott leszek valahol a szavában és a szívében annak is ki rólam sose hallott.” Ki írta e sorokat? Karinthy Frigyes. S igaza lett; bizonyítja a PIM-ben rendezett, teltházas pódiumbeszélgetés. SZEGŐ JÁNOS CIKKE.
A PIM-ben rendezett háromnapos Nyugat-konferencia a jelenkori magyar irodalomtudomány nagykoalíciójának is nevezhető. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.