Hans Makartról, a XIX. század végi Bécs „festőfejedelméről” nehezen dönthető el, hogy művésznek vagy életművésznek volt-e nagyobb, hogy teljesítménye, stílusa saját korszakának csúcsát, egyben lezárását jelentette-e, vagy az első modern volt a század utolsó harmadában. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Wien
A MAKART-JELENSÉG
EGY VÁROS MODELLT ÁLL Kampf um die Stadt – Politik, Kunst und Alltag um 1930 / Künstlerhaus, Bécs
Remek ötlettel adja el kiállítását a Künstlerhaus, ugyanis aki másodszor is megnézi, az csak a belépő felét fizeti, ami a 9 eurós árnál igen kedvezőnek mondható. De jóval több ez reklámfogásnál, hiszen az anyag annyira hatalmas és gazdag, hogy még két látogatás is kevés. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
DALJÁTÉKOK VALLÁSOS KÖNTÖSBEN John Eliot Gardiner két koncertje a bécsi Musikvereinben
Két egymást követő estén adta elő Bécsben a maga alapította zenekara (Orchestre Révolutionnaire et Romantique) és énekkara (Monteverdi Choir) élén John Eliot Gardiner Haydn nagy oratórikus műveit. Az Évszakok és A teremtés úgy szólt, akárha rejtett opera lenne mindkettő. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
HALOTTAK NAPJÁN A Clevelandi Zenekar fellépése / Musikverein, Bécs
Meglehetősen zavarbaejtő, vagyis inkább abszurd programmal lépett a bécsi Musikverein nagytermének közönsége elé a világ egyik legjobb zenekara Franz Welser-Möst vezényletével. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.