Végy némi Három nővér-utánérzést, egy csipetnyi görög mitológiai reminiszcenciát, tedd mindezt drámaírói mérlegedre, jól számítsd ki a fordulatokat, helyezd mindezt az amerikai Délre, majd gyúrd össze egy darabbá. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Vörösmarty Színház
ÉS MÁR SENKI SEM
EGY MONDAT A TERRORIZMUSRÓL Oleg Presznyakov – Vlagyimir Presznyakov: Terrorizmus / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Ez volt az a nap, amikor négy kritikus beragadt a Vörösmarty Színház liftjébe. Azért mesélem, mert aztán megnéztük a Terrorizmust, és én kicsit reménykedtem a liftben állva, hogy ez is az előadás része. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
SZEGÉNYSZÍNÉSZ Shakespeare: Hamlet / Vörösmarty Színház
Izgalmasnak látszott a székesfehérvári Hamlet szereposztása: azt sugallta, hogy Szikora János rendező valami nagyon markáns értelmezéssel áll elő. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
NAGYESTÉLYIS BALLADA Federico García Lorca: Vérnász / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Amióta García Lorcát színpadra teszik, minden rendező a duendét keresi. Keresik, keresik és keresik – s csak ritkán találják. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
LASSÚ BOSSZÚ Bornemisza Péter nyomán Háy János: Magyar Elektra / Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Szinte minimalista egyszerűségű, érzelmekben mégis gazdag előadást rendezett Horváth Csaba a Magyar Elektrából. Átreidák újratöltve Kaposváron. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
FALON INNEN ÉS TÚL Dosztojevszkij: A félkegyelmű / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Az első felvonás végén a Rogozsint játszó László Zsolt áttöri a hátsó falat. Kicsiny, szakrális tér nyílik meg előttünk, és nincs más választásunk, mint hogy közelebbről megismerkedjünk vele – lévén, hogy csak ezen keresztül lehet kijutni a büfébe. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
„NEM HÍZELEGTEM ELÉGGÉ?” Bulgakov: Őfelsége komédiása / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Az előadás plakátja beszédes, mi több, fecsegő: egy darálóba felül bemegy a művész, alul kijön a darálthús. Szerencse vagy pech: Bagó Bertalan rendezése nem arról beszél, amiről a plakát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
BLAZSEK II LENYOMJA AZ ANGOLOKAT Ábrahám Pál – Szilágyi László – Kellér Dezső – Harmath Imre: 3:1 a szerelem javára / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
SZEGÍNY LEGÍNY, SZEGÍNY LYÁNY Móricz Zsigmond: Pillangó / Nemzeti Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka
Ebben az alcíme szerint Szerelmi idillként aposztrofált móriczi történetben kevés van, ami idillikus, a szerelem beteljesedéséhez vezető út pedig végképp nem az. Vehetjük ezt iróniának is a realista széppróza írófejedelmétől? KRÁLL CSABA ÍRÁSA
A TUTI RECEPT My fair lady / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Ha egy musical színpadra állításánál a rendezőnek nincs jó ötlete, akkor logikus és szükségszerű lépés, hogy kinyissa a nagy könyvet és elolvassa benne a tuti receptet. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
ZENEÓRÁK DZSUGASVILIVEL David Pownall: Mesterkurzus / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Művészet és hatalom viszonya persze örök színházi téma. Ám a művészek és a diktátorok valóságos csörtéi tragikomikus helyzeteket szülhetnek. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
LEHULL A LEPEL Shakespeare: Lear király / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Bagó Bertalan rendezése a generációváltás problémáján keresztül szemléli a Lear királyt: a visszavonuló uralkodó tényleges hatalmát, teljes birodalmát készül szétosztani három lánya között. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA.
„MÉG MINDANNYIAN KAPKODJUK A LEVEGŐT” Beszélgetés László Zsolttal / Színikritikusok Díja 2013
A Színházi Kritikusok Céhe az Angyalok Amerikában című előadásban nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő díjára jelölte a Nemzeti Színházból most Székesfehérvárra szerződött László Zsoltot. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
KERÜLGETÉS Herczeg Ferenc: Bizánc / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Az uralkodás, a szabadság kérdéseit tárgyaló történelmi darabok iránt programos érdeklődést tanúsító rendező, Bagó Bertalan a Bizánccal a Székely János-színműhöz (Caligula helytartója, Kecskemét/Thália, 2011) jár a legközelebb, de dráma és színrevivők ezúttal elkerülték egymást. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
EREDETI MÁSOLAT Csárdáskirálynő / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
1916, 1954, 1993 a magyar operett-játszás történetének fontos évei, 2012-ben remake-formába tömörítve hordozzák színházi és kulturális lehetőségeinket. JÁKFALVI MAGDOLNA ELEMZÉSE.