Vinnai András magyar valóságba öltött norvégmintás leteremtéstörténetét Szabó Zoltán vitte színre a TÁP Színház lelkes kis csapatával. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
Most, hogy eltelt tíz év a Gólem Színház Lefitymálva című bemutatója óta, már megállapíthatjuk, hogy az évtized legjobb darabindító jelenetét írta Vinnai András, rendezte Borgula András. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Vajon az irodai munka tényleg olyan, mint amilyennek a színházi alkotók képzelik? Nem egészen. KOLLÁR ZSUZSANNA KRITIKÁJA.
Nézz szembe a félelmeiddel! – mondja Vinnai András Vojáger című darabja bonyolultan és viccesen a Kőszegi Várszínház színpadán Keszég László rendezésében. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A 2012-es POSZT kapcsán már szó esett arról, hogy ugyan impozáns, de vajon megfelelő fesztiválhelyszín-e a pécsi Zsolnay Negyed, főként ősz és hidegfront idején. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA
Áll ez a nagydarab, atlétatrikós portás a motel recepciós pultjában, és bamba képpel nézi, ahogy furcsábbnál furcsább alakok rohangálnak ki s be. Nevetünk azon, hogy semmit nem ért – és hát magunkon nevetünk, mert mi sem értünk semmit. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Abszurd hangvétele és a megannyi geg, áthallás, önreflexió ellenére az előadás természetesen akkor a legmeggyőzőbb, amikor egy-egy jelenet erejéig a színpadi jelenlétre és a jellemábrázolásra hagyatkozik – arra a realista játékmódra, amit máskülönben látványosan elkerül. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA.
A darabban ez a mondat szó szerint elhangzik, csak épp nem kérdő módban. Ekkor már majdnem az előadás végén járunk, s már régóta azon törjük a fejünket, hogy tényleg az eredeti librettó a bugyutább? IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A Titkos Társulat a Vándoristenek, Szörprájzparti, A pitbull cselekedetei után Az álom féltestvére címen játssza legújabb előadását. A Társulat tagját, titkos vezetőjét, Kárpáti Pétert kérdeztük az előadás születéséről, illetve egyéb jelenlegi aktivitásairól. PROICS LILLA INTERJÚJA.
Az ifjú alkotók a mostanság oly gyakran hangoztatott „operettország” kifejezést szó szerint véve e „habkönnyű” műfaj kódrendszerén keresztül igyekeztek megmutatni a jelen Magyarországának társadalmi és politikai problémáit. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
A Csiky Gergely Színház saját repertoárból TESZT-programba emelt két előadása a Peer Gynt mellett szintén kísérletező szellemről tesz bizonyságot. Ennek egyik ága nem közönségbarát irányba hajlik, a másikon ülve nagyokat nevethet a néző. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA, 2. RÉSZ.
Idén a Nyílt Fórum és a POSZT egyaránt jubilált: előbbit huszonötödször, utóbbit tizedszer rendezték meg. MARKÓ RÓBERT ÍRÁSA.
Mi történik, ha a világ legjámborabb embere – történetesen Lajos – egy napon elveszti az emlékezetét? Semmi. Legrosszabb esetben elkallódik valahol. De mindjárt más a helyzet, ha feltűnik a megszállott dr. Pumánszky, aki mindent ki akar szedni onnan, ahol semmi sincs. NAGY GERGELY MIKLÓS ÍRÁSA.
A Sirály pincéjében globális katasztrófáról mesél a KoMa minden tragikus hangtól mentesen. A szereplőknek – akik „félszavakból is utálják egymást” – már nem az előadásért, hanem a túlélésért kell megküzdeniük. A szórólap szerint ez rosszabb, mint a halál. NAGY GERGELY MIKLÓS ÍRÁSA.