Akik a Művészetek Palotájában vagy annak honlapján végigkövették a nemrég elhunyt Esterházy Péter tiszteletére rendezett emlékezést, talán hasonló katartikus élményben részesültek, mint e sorok írója. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
Van az úgy, hogy egy irodalmi est főszereplője és a kérdező nem pendülnek egy húron, mégis – talán pont ettől a feszültségtől – valahogy emlékezetesebbé szövődik a beszélgetés. A Müpa neves kortárs szerzőket bemutató Literárium sorozatának talán eddigi legemlékezetesebb epizódja volt Kántor Péter estje. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Túlélési stratégiákról, városokról, derűs depresszióról, az irodalmi lektűr szépirodalomhoz való viszonyáról és persze – A harmadik híd című regénye kapcsán – a hajléktalanság szabadságként való értelmezéséről is szó esett a MüPa Literárium-estjén, amelynek vendége Szilasi László volt. Az írót a magán- és közéleti kérdésekről Veiszer Alinda faggatta. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Ha a Müpa Literárium sorozata az irodalmi rendezvények prémium kategóriája, akkor a május 11-én e sorozat keretében rendezett Nádas Péter-est többszörösen is kiemelkedő volt. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Hétfő este a Művészetek Palotájában összegyűlt közönségnek különleges élményben volt része: láthatta Szőcs Gézát, a költőt. Vagyis nem a politikust, és sajnos, Veiszer Alinda olykor kissé fárasztó igyekezete ellenére, nem is az embert. Az persze kiderült, ami általában vele kapcsolatban eleve világos: Szőcs Géza jó költő. De vajon mi más még? TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
A szabadság jó, és ezért ki kell állni érte. Ez volt a fő mondanivalója a 18. Budapest Pride, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) büszkeségfesztivál hivatalos megnyitójának június 30-án vasárnap este a zsúfolásig telt Toldi moziban. Bán Zsófia író “Add az arcod, add a neved!” címmel indított mozgalmat. GERLÓCZY FERENC BESZÁMOLÓJA.
A május közepén lezajlott ötnapos II. Zsolnay Fesztiválon minden kétséget kizáróan a zenéé volt a főszerep. Rögtön utána a vizualitásé. Nemcsak a képé: a látvány, az anyag sokféle formában volt jelen és alakult a gyönyörű terekben: a Kaleidoactban, az Óriás Ágy, a Zenélő Lépcsők megjelenésében. V. GILBERT EDIT ÍRÁSA.
Ha majd egyszer íródik egy olyan magyar színháztörténet, ami az oral history módszereit is felhasználja, akkor abban Törőcsik Mari történetei kétségkívül fontos szerepet kell, hogy kapjanak. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.