Varró Dániel

R-BESZÉLGETÉS: A HEPCIA HAPCIJA
Podcast Varró Dániellel a Túl a Maszat-hegyen 2. kötetéről

Sosem gondoltuk volna, hogy sorozat lesz. Húsz évvel az első kötet után megjelent a Túl a Maszat-hegyen 2., benne az összes ismert és új szereplővel, és tele viccesnél viccesebb versekkel. Sőt, készül a 3. rész is. Gyerekekről, rímképletekről, a költővel szemben támasztott elvárásokról fecsegtünk Varró Dániellel. Hiszen: „Kis olvasók, fecsegni jó!” Most jut eszembe, hogy elfelejtettem kérdezni a képregényről a kötet végén. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

GYEREKBARÁT KARÁCSONY
Varró Dániel: Diótörő

Már-már hagyománynak nevezhetjük, hogy Varró Dániel karácsonyra megörvendezteti gyerek- és felnőttközönségét egy mesekönyvvel. Idén a sokat vitatott E.T.A. Hoffmann-mesét, a Diótörőt (való-e gyerekek kezébe vagy sem, szólt a vita) ragadta meg, és készített belőle mai füleknek kedves átiratot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

KÍVÁNCSIAN KANDIKÁL OTT, HOGY ÉLNEK A SKANDINÁVOK
Varró Dániel: A szomjas troll – kis viking legendárium

Ki az a kortárs magyar költészetben, aki gátlástalanul vált hexameterről felező nyolcasra, akinek a strófáiban felismerjük a Vackor, a János vitéz és a Toldi rímeit, meg Romhányi makámáit? Aki szemrebbenés nélkül kölcsönvesz egy-egy sort valamely klasszikustól, kifacsarja, és némi napi szleng betoldásával mesévé gyúrja? Természetesen Varró Dániel. TAMÁS ZSUZSA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

EGY ŐRÜLT NAP
Jeffrey Lane – David Yazbek: Nők az idegösszeomlás szélén / Budapesti Operettszínház az Átrium Film-Színházban

Csak kapkodom a fejemet: biztos, hogy az Operettszínház új bemutatóján járok? A színpadon xanax-koktél és motoros üldözés, harsány színek és szókimondó szövegek, féltékenységi dráma és női praktikák minden mennyiségben. Ja meg színház is, elég nagy dózisban. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

„ÉS MIÉRT HALOK MEG, HA OLYAN JÓ JÁTSZANI VELETEK”
Kollár Árpád: Milyen madár

A gyerekhang arról beszél, ami előtte van a világbéli otthonosságot megteremteni igyekvő történetnek, elhelyezésnek, hierarchiának. A nemértés eredendő idegenségében, amely egyáltalán lehetővé teszi az érdemi kérdezést, és feltárja a legutolsó gyermeki „miért” mögötti, végső tanácstalanságot. VÁRI GYÖRGY KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez