Marcin Wicha regényében a gyászmunka útját családtörténeti mankókkal járja végig (?). A szűkebb közösség történetében pedig ott a lengyel társadalom 20. századi múltja és ez így egyben ott kísér(t)i az elbeszélőt is. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenség, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak. Az efféle antiszociális cselekedetek hátterében különféle pszichiátriai kórképek, személyiségzavarok állhatnak. A lélek sötét oldala című kötet az átlagemberekben is megtalálható „sötét oldal” klinikai vonatkozásait ismerteti. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Az elmúlt években árrobbanás tapasztalható a női alkotók aukciós áraiban, de még mindig hatalmas a nemek közötti különbség a műkereskedelmi piacon. KÁNTOR VIOLA RECENZIÓJA.
Az empátia, együttérzés, beleérzés hiányát sokan morálisan rossz dolognak tekintik, vagy megfordítva: sokan úgy vélik, hogy a morálhoz az empátián át vezet az út. Fritz Breithaupt szerint azért ennél bonyolultabb a helyzet. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA.
Egyáltalán nem világos, hogy a szerelmet miért az ajkak összeérintésével fejezzük ki, ahelyett, hogy mondjuk, összedörzsölnénk a füleinket vagy a térdünket. Mi a csók, milyen szerepe van az emberi kultúrában és milyen a művészetben? VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Három bonbont ízlelünk meg Schiller Róbert tudományos csokoládés dobozából. Az olvasó nem fog csalódni. Mert lebilincselően érdekesen írni tudományról, tudósokról és egyetlen kultúránkról, hát ez az, amihez Schiller professzor nagyon ért. A könyv címe pedig telitalálat! VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA.
A művészettörténetnek, ha nem tisztán történeti tudományként vagy szűkebb értelemben vett képzőművészeti filológiaként művelik, föltűnő affinitása van a filozófiához. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A nagy német zenetudós munkája a 20. század talán legmegkapóbb zenetörténete. Szakmailag feddhetetlen, ugyanakkor olvasmányos és elbűvölő, és a mély filozófiai reflexiót szerencsés kézzel vegyíti a vallomásos hangvétellel. Magyar kiadása komoly könyvkiadói tett. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Az élet csalfa tükrei címmel fontos és szórakoztató könyvet írt Németh István, az ismert nederlandista művészettörténész a 17. század németalföldi zsánerkép-festészetéről a Typotex Kiadó Képfilozófiák című sorozatába. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.
A cím hiánypótló művet ígér: ilyen típusú kézikönyvre bizony nagy szüksége van a magyar zenebarátnak, aki szívesen ismerkedik az alaprepertoáron kívüli művekkel és szerzőikkel. Hogy aztán e kötetecske mennyi segítséget nyújt az ismerkedéshez, az már más kérdés. BÓKA GÁBOR KRITIKÁJA.