A címet loptam: kedves egykori kolléganőm, Szántó Judit jellemezte ezekkel a szavakkal a huszonöt évvel ezelőtt a Katonában bemutatott Művészet című darabot. A Bella Figura még dicsérve is érezhetné magát, ha ugyanezt mondanám. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Felszabadulás utáni magyar falu küszködik az eltűnni nem akaró múlttal, és ebben játszott saját, elfelejteni remélt felelősségével. Török Ferenc új filmje a rendező életművének és az idei Berlinálé egész felhozatalának egyik kiemelkedő darabja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Milyen a szakmailag hiteles parkolóőr-élet? Hogyan cseng össze a kávéfőző kotyogásából morzekódot fejtő figura a valósággal? Egyáltalán: mi köze a Budapesten omló vakolatnak Hollywoodhoz? Parkolóról, Filmalapról és Simó-osztályról Miklauzic Bencével beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Zavarba ejtően céltalan, magával ragadóan meseszerű Török Ferenc új filmje. Szeszélyes sutasága ellenére – vagy éppen amiatt – az utóbbi évek egyik legizgalmasabb magyar alkotása. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
A melegvizet nem kell feltalálni, avagy minden remek ötlet közkincs: az egy évvel ezelőtti Ganymed Goes Europe nyomán készült Textúra 2014 című produkció a Szépművészetiben előre vetíti sorozat-jellegét. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Ne kerteljünk: Török Ferenc legrosszabb filmje az Isztambul. Pedig az alaptörténet izgalmas: az inkább ötvenes, mint negyvenes asszonykát, Katalint elhagyja a férje. Katalin összeroppan. Levágja egy krókusz leveleit, aztán az ollóval felsétál egy villamosra… KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA.
A fapados 43. Magyar Filmszemle megnyitója – 11 rendező rövidfilmje 2011 Magyarországáról – jelentős, fölemelő esemény volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A történelmi időre és a kulturális térre vonatkozó látszólagos szűkítés – „rendszerváltás”, „20 év”, „feldolgozás”, „east side” – felszabadítóan hatott az alkotókra: nem a rendszerváltás eseményeivel, inkább annak hatástörténetével foglalkoztak. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
Indiánnak lenni több mint egyszerű játék: életmód. Táboraikban saját törvényeik szerint, maguk választotta vezetőkkel, szinte-demokratikus keretek között élnek, egymást tiszteletben tartva és szabadon. Legalábbis ezt hiszik magukról. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.
Én nem tudom, hogy tíz televíziós film egy évben sok vagy kevés: ennyi volt versenyben a szemlén. Olykor soknak éreztem. De volt, hogy kevésnek. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA.
Pont ilyennek képzelek egy brókert: elegáns az öltönye, tükörfényes a cipője, Mont Blanc a tolla, whisky az itala, steak az ebédje, teraszos a lakása. Ha részeg, olyan, mint a többi ember, és a frigóba teszi a telefont. De egyetlen brókert sem ismerek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.