Hogy ki min csodálkozik és meddig, az – Szvoren Edina új novelláskötetéből úgy tűnik – a helyzet megértésétől függ. E kérdések azért jöhetnek szóba itt, mert az írások titkokat takarnak, s ha nem akarunk csak csodálkozni, rejtvényfejtésre kényszerülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Hogyan alkalmazható színpadra a több mint negyven éve született mozi, amikor kézzelfogható miliője végérvényesen múltidővé lett? PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Bárhol, bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet. Ugyanígy fognak minket is elkaparni –mondta Tarr Béla kiállítás megnyitó beszédében. A B32 Galériában látható Helyszínelők kiállításról – amely egyben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia székfoglaló kiállítása – beszélgettünk Vojnich Erzsébet festőművésszel. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Tarr Béla ezen a kiállításon felajánlotta életművét a világ menekültjeinek a szolidaritás és az emberség jegyében. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Váradi Júlia kitűnő interjúkötetében érdekes beszélgetéseket közöl a Saul fia rendezőjével, főszereplőjével, operatőrével, hangmérnökével, díszlettervezőjével, történész tanácsadójával, producerével és a filmet finanszírozó alap vezérigazgatójával. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A hallban Maár Gyula hatalmas arcképe, rajta a dátumok: 1934-2013. Nem a falon, hanem az ajtónak támasztva, mintha most tette volna oda valaki. „Az egyetlen férfi volt az életemben, akin nem tudtam átlépni. Értsd, ahogy érted.” CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
A filmért megharcolt, de a sikerben elfáradt. A legnagyobb stúdiók hívják Hollywoodba, de egyelőre marad Magyarországon. A Cannes-ban négy díjat is besöpört Saul fia írójával és rendezőjével, Nemes Jeles Lászlóval beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Néhány hete mutatták be Hajdu Szabolcs „pusztai westernjét”, a Délibábot a hazai mozik. A rendezővel eredetileg csak a filmjéről beszélgettünk volna, de az interjú végül épp olyan metaforikus lett, mint maga a Délibáb. HUNGLER TÍMEA INTERJÚJA.
Művészet és hatalom viszonya persze örök színházi téma. Ám a művészek és a diktátorok valóságos csörtéi tragikomikus helyzeteket szülhetnek. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
A magyar filmrendező szakavatott ismerője, Kovács András Bálint darwini elvek alapján közelített legújabb művében (A kör bezárul) Tarr Béla munkásságához. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Kultúrpolitikáról, művészek dolgába túró politikusokról, paternalista filmszakmáról beszélgettünk a filmrendezést tavaly abbahagyó Tarr Bélával. Felvillan a Sátántangó nem létező forgatókönyvét bíráló Divinyi Réka képe is, végül megtudjuk, mikor készít Tarr megint filmet. GYENGE ZSOLT INTERJÚJA.
A fapados 43. Magyar Filmszemle megnyitója – 11 rendező rövidfilmje 2011 Magyarországáról – jelentős, fölemelő esemény volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Nem reklámfogás, hanem nagyon mély meggondolás, ha Tarr Béla azt mondja: ez az utolsó filmje. Valóban: a Sátántangó, a Werckmeister-harmóniák, a Londoni férfi hatalmas sorozata, Tarr életművének jelentős része nem folytatható A torinói ló után. A nagy mű be van fejezve. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Húsz évvel a stílusteremtő Kárhozat (1988) után a nemzetközi fesztiválkörökben legismertebb, egyszersmind legelismertebb magyar filmrendező, Tarr Béla a saját farkába harapott. CSILLAG MARCI KRITIKÁJA.