2003-as ősbemutatója után reneszánszát éli Pintér Béla és Darvas Benedek groteszk, a második világháború egyik legmegrázóbb eseménysorát színre vivő Gyévuskája. Az elmúlt évben színpadra állította Hegymegi Máté Sepsiszentgyörgyön, Ascher Tamás Miskolcon, és a szerző is felújította 20 éves zenedrámáját. Nagy Péter István Szombathelyen mutatta be, február 23-án. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.
Szerémi Zoltán
ÚJ EURÓPA SZÜLETIK?
HÁROM GÖMBGOMB Csehov: Sirály / Weöres Sándor Színház, Szombathely
Amikor a felvezető szakasz után felmegy a függöny a szereplők mögött, hogy kezdetét vegye Konsztantyin Trepljov (Major Erik) írói és Nyina Zarecsnaja (Mari Dorottya) színésznői debütálása, akkor azonnal feltűnik, hogy a kreatív erőket ide koncentrálták, ehhez a szabad, független, alternatív performanszhoz. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
NOSZTALGIAKÖD Brian Friel: Pogánytánc / Weöres Sándor Színház, Szombathely
„Friel szakavatottan konstruált, elfogadhatóan formatervezett, ám nem épp modern színművében gyöngécske az elem” – írta Tarján Tamás 1993-ban a Pogánytánc Katona József Színház-beli bemutatójáról. Huszonhét év után hasonló benyomásokkal távoztam a Weöres Sándor Színház előadásáról. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A TÖRVÉNY KULCSA Arthur Miller: A salemi boszorkányok – Weöres Sándor Színház, Szombathely
Akiket félelemre nevelnek, azok életében a személyes balsors és a társadalmi nyomorúság úgy összeadódhat, hogy a hazugság csodafegyvere pazar pusztítást tud véghez vinni benne. Az ellopott törvény stiklikre való alkalmazása minden esetben királyi út egy közösség megsemmisüléséhez. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
MARADJ FÖLÖSLEGESNEK Mihail Ugarov: Oblom-off /Weöres Sándor Színház
Nem tudom, hogyan lehetne érdekes egy felnőtté válásában ijesztően hamar megrekedt fiatal férfi, aki valahol az orosz romantika és realizmus között maradt ágyban fekve, slafrokban. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
FELKELŐ NAP HÁZA Henrik Ibsen: Kísértetek / Weöres Sándor Színház, Szombathely
Borús hangulatú, falméretű festmények között játszódik Zsótér Sándor Kísértetek-rendezése a szombathelyi Weöres Sándor Színházban. Az előadás szereplői, mintha e festmények alakjai volnának, emlékképek, kísértetek. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
„LOVAM, ÖKRÖM, SZAMARAM” – ANYÁD! Shakespeare: Makrancos Kata avagy a hárpia megzabolázása /Weöres Sándor Színház, Szombathely
Amióta nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani, mit is gondolhatott Shakespeare a nők egyenjogúságáról, a Makrancos Katát habkönnyű vígjátéknak, nagy szerepkomédiának szokás játszani, némi jelentőségteljes ki- vagy összekacsintással a végén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„HOGY GYŐZTÜNK, HA VESZTETTÜNK?” Székely Csaba: Vitéz Mihály – Weöres Sándor Színház, Szombathely
Értem én, miért lehet ezt a Mihály vajdát nagy román nemzetegyesítő hősként ünnepelni: a 16-17. század fordulóján, ha csak röpke egy esztendőre is, három országot sikerült egyesítenie: Erdélyt, Moldvát és Oláhországot. Székely Csaba drámája egymásra kopírozza egy ember és egy nemzet fölemelkedését. Ja, a bukását is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TALÁN A TENGER Dosztojevszkij: A félkegyelmű / Weöres Sándor Színház, Szombathely / POSZT 2013
Dosztojevszkij szenvedélyekben tobzódó, szerteágazó cselekményű nagyregényét bonyodalmas színpadra vinni. A mélyvilági indulatok magas-izzását életre hívni még annál is nehezebb. Nem is sikerült maradéktalanul a monstre előadásban. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.