Korokon és térképeken át trappol oda-vissza Schein Gábor legújabb könyvében egy rinocérosz, s jövés-menése nyomán legalapvetőbb viszonyainkkal és ítéleteinkkel szembesülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
„Közel kell menni, dolgozni, silabizálni, megérteni. Van benne nehézség – közel kell menni. Ez az emlékezés lényege, dolgozni kell vele.” (Bán Zsófia) SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE.
„Először versben írtam meg Kiefer történetét, majd a Megölni, akit szeretünk című kötet címadó novellájában. De továbbra is foglalkoztatott a téma, mi történik egy hozzá hasonló alkattal Magyarország egy kitalált városában.” Az Ünnepi Könyvhétre megjelent Megleszünk itt című regényéről beszélgettünk Schein Gáborral. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Ha ránézünk a Kalligram kiadóra, könnyen azonosítható képet látunk, s ez a kép némileg különbözik a néhány évvel korábbitól. A Kalligram zömmel magyar szerzőket ad ki, figyel az új, „peremről” bekerült szerzőkre. Megőrizte társadalomtudományi érdeklődését is és nyit a világirodalom „nagy nyelvei” irányába. A portfólió korábbi jellegzetessége, a közép- és kelet-európai irodalom szerzőinek kiadása viszont zsugorodni látszik. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
Új verseskötetében a jelenlegi honi állapotokat veszi górcső alá, és mond róla roppant erős kritikát. Nehéz dolga van a kritikusnak. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
Sűrű és érzéki regény Schein Gábor Svéd című könyve, terjedelméhez képest meglepően gazdag szövésű mű: nemcsak az elbeszélt történetek fordulatai és a szereplők közötti viszonyrendszer pszichológiájának árnyaltsága, de a középpontba helyezett erkölcsi-esztétikai kérdések miatt is fajsúlyos alkotás. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
A melankólia termékeny borongása az, ami összeköti Puskint, a francia szimbolisták költészetét, és a közeljövőben játszódó A Legkisebb Jégkorszak figuráit Térey János világában. VLASICS SAROLTA interjúja.
A slam poetryről mindenkinek van véleménye, azonban felkészült és releváns kérdéseket megfogalmazó kritikust még mindig keveset találunk. Hiszen a hagyományos művészetelméletek felől közelítő irodalmár érthető módon nehezen tud mit kezdeni a műfaj intermedialitásával vagy a költészet programként meghirdetett demokratizálásával. ZÁVADA PÉTER ÍRÁSA
Schein Gábor az elmúlt években jelentős, fontos könyvekkel jelentkezett. A remekműgyanús könyvei, az Egy angyal önéletrajzai, az Éjszaka, utazás, a Megölni, akit szeretünk közé most becsúszott egy kakukktojás, a Márciusban jaguárok? című gyerekverskötet. AYHAN GÖKHAN ÍRÁSA.
Schein Gábor nemrégiben megjelent novelláskötetének címe: Megölni, akit szeretünk. Vajon kit ölünk meg, akit voltaképp szeretünk? Ha szeretjük, hogyan ölhetjük meg? Szerethetjük, akit megölünk? Létezik feloldása ennek az ellentmondásnak? TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
Nem mond semmi olyat a Krétakör komoly kampánnyal beharangozott produkciója, amit ne tudnánk egyébként is. Legfeljebb nem ilyen töményen, nem ilyen keményen, nem ennyire koncentráltan tudjuk, amit tudunk. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Létezik-e kultúrpolitikától független, szuverén művészet, vagy a kettő szervesen és elválaszthatatlanul összekapcsolódik? Az alkotó hajlamokkal megvert ember hagyhatja-e büszkén, legalább kis ideig figyelmen kívül a napi ügyek nem túl reménykeltő folyását? NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA.
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
Kézenfekvő lehetőségként kínálkozik a látottakból egyetlen, összefüggő narratíva összeolvasása, melynek a súlypontjai – mint minden fikció esetében – természetesen egyéntől függően változhatnak. JÁSZAY TAMÁS ELEMZÉSE, 2. RÉSZ.
A mívesen megírt, nagy gonddal összeszerkesztett, filozófiával és regényelmélettel sűrűvé párolt regény olvasása közben kérdések tucatjai fogalmazódnak meg az olvasóban, amelyekre nyugtalanító módon sohasem kap kielégítő magyarázatot. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.