Az ún. erősebb nemhez tartozó kritikus ne fanyalogjon kortárs színdarabon, melyet nő írt, két nő ültetett magyarra, s nyolc rátermett színésznő játszik. Hamar megkaphatja, hogy értetlen, elfogult, hímsoviniszta. Igyekezzünk hát a rendezőt okolni a bajokért. Ő ugyanis férfi. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Pesti Színház
NŐSIRALOM, NŐURALOM
VALAMIT MAGAMRÓL Pedro Almodóvar, Samuel Adamson: Mindent anyámról / Pesti Színház
Többszörös „színház a színházban” a Mindent anyámról színpadi változata, mely Kamondi Zoltán rendezésében tetszetős papírba csomagolt példázat a másságról és a szeretetről. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
EGYFELVONÁSOSOK ECETBEN ÉS OLAJBAN Molnár Ferenc: Egy, kettő, három; Az ibolya / Pesti Színház, Vidor Fesztivál 2010
Két középkorú férfiszínész és egy fiatal színésznő számára jelent garantált sikerű jutalomjátékot Molnár két, újabban előszeretettel összepárosított egyfelvonásos vígjátéka. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
EZ A SOK A BAROKK Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok / Pesti Színház
Művészien kidolgozott, körömhegyig esztétizált és erotizált előadással puhítja Szikora János Esterházy frappírozóan okos, olykor már direkte bölcs komédiáját. Az élmény színházszerű, ám a legjobb szándékkal sem helyettesítheti a szerző felolvasásainak fanyar mámorát. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
NEM-EUKLIDESZI SZÍNJÁTÉK Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok / Pesti Színház
„Dramolett” – így jelölte meg Esterházy Péter szép, szellemes, bájos színjátékának műfaját, ravasz naivitással rábízván magát a befogadó jóindulatú műveletlenségére: erről a műfajról úgysem lehet tudni semmit. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.