Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Nánay István
IDEJE VOLT
EGY SZÍNHÁZ ÁTVÁLTOZÁSAI Beszélgetés Nánay Istvánnal az ötvenéves Szkénéről
Tanúk nélkül színház sincs: Nánay István színikritikus azon kevesek közé tartozik, akik a Szkéné Színház 1970-es megnyitása óta folyamatosan figyelemmel kísérik, mi történt és történik a Műegyetem második emeletén. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
NÁNAY+RADNÓTI = 2X80
Februárban kettősünnepet ülünk: állandó szerzőnk, Nánay István kritikus, illetve Radnóti Zsuzsa dramaturg is most ünnepli 80. születésnapját. A hozzánk érkezett levelekkel köszönti őket a Revizor szerkesztősége.
VOLT MÉG TÍZ ÉVE? Ruszt József – Budapesti Kamaraszínház, Veszprém, Zalaegerszeg – 1994–2005
Volt is, nem is. Amikor a „Van még tíz évem” reményét osztotta meg barátjával, már közelített a végzetes betegség. De a Független Színpad után, 1994-től számítva megadatott az egy évtized, a rendezői mérlegkészítés. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A JÓ, A ROSSZ, A CSÚF… MEG A BÁB dráMAI mesék 1-2.
Hallott valaki olyat, hogy Lúdas Matyi kétszer veri vissza? Vagy, hogy Hamupipőke leghőbb vágya, hogy eljusson Pápua Új-Guineába? Pedig a bábszínházban ilyenek történnek, ha jó az irodalmi alapanyag. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
EGYMÁS KÖZT EGY MÉRFÖLDKŐNÉL Magyarországi Bábszínházak XII. találkozója / Kecskemét
12. alkalommal rendezték meg Kecskeméten a Bábszínházak Országos Találkozóját. A hazai professzionális kő- és független bábszínházaktól öt nap alatt 23 produkciót láthatott a jórészt szakmai közönség. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA.
MESTERNEK LENNI (VAGY NEM LENNI) Ruszt József: Zalaegerszeg – Független Színpad – 1982–1993
Az írásos hagyaték közreadása e lapokon azt az időszakot dokumentálja, amely a rendezői pálya megkoronázása: nagyjából a zalaegerszegi színházalapítás és a Kossuth-díj közötti bő évtizedet. De ekkor már szorít és éget a korona. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4.
Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki – s naná, hogy meg is kérdezték –, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás nélkül feleltem: Mátrai Betegh Béla. BODANSKY GYÖRGY ÍRÁSA.
HULLÁMOK ÉS VÖLGYEK 22. Thealter Feszt, Szeged / Hatodik nap
Nincs igazság: Hód Adrienn felvillanyozó, jó levegőjű táncszínháza után a fesztivál hatodik napjának a színvonala váratlanul zuhanórepülésbe kezdett. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
A PRÓBA FOLYTATÓDIK Ruszt József: Napló 1962–1969 – Rekviem; Színészdramaturgia – A Színitanoda
A zalaegerszegi színház elismerést érdemlő gesztussal megkezdte alapító igazgatója, a Kossuth-díjas rendező, Ruszt József (1937–2005) gazdag írásos hagyatékának közzétételét. Az első két kötet szépséghibáival együtt is jó indítása az értékes vállalkozásnak. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
„KULTÚRA VÁR REÁD, ELVTÁRS” Színház és politika. Színháztörténeti tanulmányok, 1949-1989
1949-ben az Operettszínház gazdasági osztályának kérésére a Színházi Főosztály engedélyezi, hogy Hadics Lászlónak télikabátot vásároljanak 800 forint értékben. Boldog idők? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
TE IS OTT VOLTÁL? Nánay István: Profán szentély
Tárgyilagos színháztörténetnek álcázott visszaemlékezés-kötetet nyújtott át Nánay István kritikus és az Alexandra Kiadó az Egyetemi Színpad félévszázados születésnapjára. A fikciógyártó (színház)történész örök dilemmáját Nánay bravúrosan oldja meg: látszólag levéltárban ellenőrizhető adatok hosszú sorát adja, ám a szigorú rendben megírt fejezetek olvastán kibontakozik egy korszak, és meghatározó intézményének markáns portréja. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.