A MU Színházban legközelebb tavasszal látható Esztrád – nyugdíj revü egy jó hangulatú, valóban zenés-táncos előadás, ami a nyugdíjas korról alkotott sztereotípiáink újradefiniálására ösztönöz. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA.
Nagyalakú, súlyos, impozáns és tartalmas, de nem éppen olvasóbarát évfordulós kötet született a „progresszív, szabad, underground, radikális, kísérleti, független, kortás, közösségi” művészek ikonikus befogadó színházáról. NÁNAY ISTVÁN RECENZIÓJA.
Leja Jurišić és Marko Mandić Semira Osmanagić írónővel, illetve Bojan Jablanovec rendezővel készítették a Together című előadást. A Pekinpah, a Via Negativa produkciójához a Tavaszi Fesztiválon a MU Színházban volt szerencsénk. PROICS LILLA ÍRÁSA.
A Káva Állampolgári Színház projektjének harmadik előadása a pedagógus lét mélységeit és magasságait mutatja be úgy, hogy közben sikerrel kerüli el az ilyen témák feldolgozásánál megszokott belsős, „összekacsintós” humor csapdáit. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Ennek a színháznak a története plasztikusan mutatja az elmúlt tizenkét év kulturális háborúját, a színházi megmondók végtelen cinizmusát és dilettantizmusát, miközben ők, a színház nem harcolt, nem háborúzott – csak előadásokat csinált. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Ennek a színháznak a története plasztikusan mutatja az elmúlt tizenkét év kulturális háborúját, a színházi megmondók végtelen cinizmusát és dilettantizmusát, miközben ők, a színház nem háborúzott – csak előadásokat csinált. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Szigligeti Ede Liliomfi című komédiáját kedvelik a színházcsinálók, talán mert izgalmas a vaskos vicceknek tűnő otrombaságokkal tarkított, érzelgősen bárgyú történetet színre vinni valamilyen aktuális népi bohózat formájában. A MU Színházban a celldömölki Soltis Lajos Színház lendületes, vidám vendégjátékát láttuk. PROICS LILLA ÍRÁSA.
Sokszor lenyűgöző és izgalmas. Mégis, a Queendom keményvonalas feminizmusával sem mond semmi meghökkentőt a nőiességről és a női testről a közönségének. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA.
Mármint az előadás. Bár az első fellépőn pont ilyen mintás fehér top feszül, meg fecske fazonú úszónadrág és kisuvikszolt fekete lakkcipő, zokni nélkül. A jelmezek extravaganciája azonban semmi ahhoz képest, ami e bizarr jelenlétorgia-gyűjteményt belülről öltözteti, szólóról szólóra, egyiket a másik után. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE.
Van-e összefüggés egy társadalom általános lelkiállapota és egy olyan színházi fesztivál látogatottsága között, ahol több előadás éppen erről a lelkiállapotról ad nem könnyen elviselhető kórképet? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A SAJÁTszínház csapata a most induló projektben integrációs közösségi művészettel, társadalomkutatással és a színház érvényességének keresésével foglalkozik ebben az évadban. A MU Káva stúdiójában megtartott esten az Elveszettek című előadás után a részletes programtervezet került színre, majd a projekt helye és ideje szerinti fókuszcsoportokban beszélgettek alkotók, kutatók és újságírók. RÉSZVÉTELI KRITIKA.
Amióta a kortárs színház lemondott önnön nagyságának és tévedhetetlenségének bizonygatásáról, felvállalva sebezhetőségét és az illúzió színházának végét, a néző számára egyre valóságosabb, hogy nem csak neki, de vele is játszanak – sőt olykor elsősorban vele. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
Pár perc után már bele is merülök a lendület, az izomerő és a fizika kecses összhangjának csodálatába, ami mindig magával ragad, ha Cuhorka Emese lép színpadra. Tiszta tánc, tiszta látvány – egy darabig. Aztán hirtelen minden megváltozik, minden megkérdőjeleződik, a néző pozíciója legalább annyira, mint a táncosé. DOHY ANNA KRITIKÁJA.
Bekötött szemű pár dülöngél andalító dallamra egy kifújt tojásokból rakott szív alakú forma közepén. Elhal a zene, a két táncos tapogatózva, toporogva rálép az első tojásra. Majd a következőre. Reccs. DOHY ANNA KRITIKÁJA.
Az OPEN 2015 a SÍN Kulturális Központ és a MU Színház közös kezdeményezése; a cél három magyar és három külföldi résztvevői színházi előadással megmutatni a műfaj sokszínűségét és szerteágazó lehetőségeit. Nem utolsó sorban pedig a néző lehetőségeit a részvételre. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA.