Most éppen a Delila nyíregyházi előadásáról szóló kritikát kellene írnom. Helyette jelenik meg ez a cikk – hogy nagyon rossz csere, az tuti. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Mohácsi János
JOG ÉS IGAZSÁG
„SOHA NEM GONDOLTAM, HOGY SHYLOCKOT NEKEM EL KELL JÁTSZANI” Beszélgetés Görög Lászlóval
Shylock megformálásáért jelölik a legjobb férfi alakítás díjára a színikritikusok, de bőven lehetne folytatni a főszerepek sorát a közelmúltból: Versinyin, Woyzeck, Turai, Zygmunt (A mi osztályunk), Vizy, Szvidrigajlov… És mindjárt jön George – Nem félünk a farkastól. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
VAKSÖTÉT Peter Shaffer: Black Comedy / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Van arányérzéke a Mohácsi testvéreknek: elegánsan teret engednek a primér élvezeteknek, sőt igazi jellem- és helyzetkomikumi orgia folyik itt, miközben az ínyenceknek sem felejtik el felszolgálni az apró falatkaként tálalt, gusztusos társadalomkritikát. Lehet csemegézni. DÉZSI FRUZSINA KRITIKÁJA.
AZ UTOLSÓ ZSIDÓ Shakespeare – Mohácsi testvérek: A velencei kalmár / Miskolci Nemzeti Színház
A velenceiek már a spájzban vannak: előzzük meg a bajt, és induljunk azonnal Miskolcra színházat nézni! JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
REKONTRA VAN Szép Ernő: Patika / Örkény Színház
Nem lepődtem volna meg egy kicsikét sem, ha a harmadik felvonásban bebóklászik a színpadra egy vak komondor. De Mohácsi most „finomban” nyomja. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A LELKI VÁROS Gogol – Mohácsi testvérek: Revizor / Weöres Sándor Színház, Szombathely
„Szóval, ilyen város nincs. Nem igaz? De hogy fest a dolog akkor, ha ez egy lelki város, és mindannyiunkban megtalálható?” – hangzik A Revizor megoldása című műben Gogol magamentése. S komédiája épp oly dermesztő ma, mint 182 éve. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
BÉKEBELI VISZONYOK László Miklós: Illatszertár – Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, Városmajori Színházi Szemle
Mohácsi János lényegében mindent rábízott színészeire, s jól tette. Érett, minuciózusan kidolgozott színészi játék élteti a jó tempójú, pörgős előadást. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
HANGOK A SÖTÉTBŐL A Hungary Live Festival mögé
Céloztam rá: New Yorkból alig valami látszik az európai, pláne a magyar színházi világból. Az először megszervezett Hungary Live Festival ezen kívánt változtatni. A jetlag elmúltával ideje van az összegzésnek. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A HELY, AHOL LEHET ÉLNI Závada Pál – Mohácsi István – Mohácsi János: Egy piaci nap / Radnóti Miklós Színház
Felkavaró Závada Pál regénye, s felzaklató a Mohácsi testvérek ebből készített, szigorúan komponált, zeneileg strukturált, a Radnóti Színház csaknem teljes társulatát mozgósító előadása. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
HÁROM ZSIRÁF Beszélgetés Bajomi Nagy Györggyel
„Barátságos fejem van, és a naivitás sem állt távol tőlem. Bár nem úgy, hogy ha most azt mondaná: „élő zsiráfokat tartok otthon”, akkor elhinném és visszakérdeznék: „Tényleg? Hányat?” De kedves fickó vagyok, és bizalommal viseltetek az emberek iránt.” STUBER ANDREA INTERJÚJA.
DE MI VAN AZ EMBERREL? Beszélgetés Rózsa Krisztiánnal
A Kaposvári Egyetemen végzett, a k2 Színház egyik alapítója volt, majd két éve elszerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Rózsa Krisztiánnal a szakmai fejlődés lehetőségeiről, anyagi biztonságról, színház és magánélet viszonyáról, valamint Mohácsi Jánosról beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
A „BERLINI BULI” Berlin, Alexanderplatz és Kabaré / Katona József Színház, Miskolci Nemzeti Színház
Berlin, a húszas évek vége, a harmincasok eleje. Weimarizálódás, szokás rá mondani finoman; fasizálódás, így durvábban. Christopher Isherwood és Alfred Döblin műveiből két, egymástól formailag élesen elütő, tartalmilag azonban egy irányba húzó mű készült: a Kabaré és a Berlin, Alexanderplatz. Miskolcon és a Katonában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
MINDÖRÖKKÉ KABARÉ Kander-Ebb musicaljének miskolci bemutatója elé
Ötvenkét évvel, négy hónappal és három nappal az ősbemutató (Broadway, Bradhurst Theatre 1966. november 20.) után, a hétvégén Miskolcra is megérkezik az utóbbi fél évszázad egyik legkedveltebb – és legnézettebb – musicalje, a Kabaré. LÁNG ZSUZSA ÍRÁSA.
PICI TÜRELMET KÉRTEM, ÉS ODAFIGYELÉST… Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója
A színházigazgatást nem tanítják, noha egyes elemeit lehetne és kellene. Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, aki két ciklus, vagyis tíz év után ismét pályázik a posztra, azt állítja: még mindig tanul. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
PIROSKA „Emberi hang…” Molnár Piroska zenés színházi estje / Rózsavölgyi Szalon
Fehér ingben, vörös nyakkendősen vártunk sorunkra a júniusi hőségben. S figyeltük őt. Föltűnt ugyanis egy copfos lány Békés megye versmondói között. Róla mondták, hogy hű!… Lestük tehát. Akkor, a kicsikhez soroltan, nem hallhattam. De láttam. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.